Régészeti feltárás

Irán fővárosától, teherántól délnyugatra, Hamadán tartomány központjában helyi régészek évek óta keresik az ókori méd civilizáció emlékeit. Több éves kutatás után a szakemberek rájöttek, hogy nem méd, hanem egy pártus város romjait találták meg. A csodálatos szkíta-utód méd metropolisz máig a föld alatt pihen, valahol a környező dombok tetején. Maszud Azarnus, a feltárást irányító régész a helyi sajtónak elmondta, hogy munkájuk során töménytelen kerámia edény darab került elő, melyek konyhai eszközök lehettek. Stílusuk alapján mindegyike a pártusokhoz kapcsolódott. A földalatti rétegekből bronz pénzeket is kiástak, melyeken a pártus Arszak-dinasztia uralkodói szerepelnek, de korábbi, perzsa és méd kornak a nyomát sehol nem találták meg.

A pártusok központjukat egy természetes erődítésre, egy jól védhető dombra építették és ahhoz helyi építőanyagokat használtak fel. Mivel Irán területén az elmúlt évtizedben sok pártus város romjaira leltek, az iráni szakemberek már jól ismerik azok építészeti elveit. A régészek biztosak abban, hogy a feltáruló várost a pártusok emelték még a Szeleukida-korszak alatt, Kr. e. 300 körül és később, amikor átvették az Iráni Felföld felett az uralmat, az ősi főváros közelébe telepedett a pártus közigazgatás.

Érdekes méltóságnevek

A pártus birodalom működtetésében négy területi központ játszott fontos szerepet, az egyik éppen Ekbatana volt. A királyi közigazgatást négy kinevezett tisztségviselő, az isbahabd irányította, aki alá egy-egy marzbán volt rendelve. Arra már a 19. századi magyar történészek is felfigyeltek, hogy a marzbánban a mi bán méltóságunk rokona fedezhető fel, de voltak olyan kutatók, akik a régi magyar közigazgatás rendszerét  – egyezések sorozata miatt - a pártushoz hasonlították. Nemrégen azerbajdzsán történészek vetették fel annak a lehetőségét, hogy az isbahabd-ban, majd későbbi kaukázusi ishán méltóságban a magyar ispán szó változata rejtőzhet. A felvetés jogos, hiszen nemcsak a név, hanem a feladatkör is megegyezett, hiszen mind az isbahabd, mind az ispán a királyi vidéki igazgatás fejének számított.

A médek fővárosa

A médek történelmének feltérképezése fontos lenne a magyar őstörténet kutatás számára. Sok külföldi kutató a szkíták rokonainak véli őket, de még a legóvatosabb nyugati vélemények is azt tartják, hogy a perzsák előtt uralkodott nép sokat tanult az ókor egyik leghatalmasabb és legfélelmetesebb harcosaitól, a szkítáktól. Bár az iráni régészek még nem találták meg Ekbatanát, de annyi bizonyos, hogy a hatalmas világváros létezett az ókor folyamán, hiszen nemcsak a perzsák és pártusok említették felirataikban, hanem görög források is beszámolnak róla. Hérodotosz úgy tudja, hogy a médek első királya, Déiokész alapította és a város köré hét hatalmas városfalat húzott, a legnagyobb körfal kerülte megegyezett Athénével. Minden gyűrűt más színűre festetett. Ő maga is oda építette palotáját, majd a népnek elrendelte, hogy telepedjenek a falak köré.

OB