Egy vizsgálat nyomában

Szent Atanasziusz monostorával kapcsolatban a kutatók alapos vizsgálatot végeztek, és a korabeli forrásokból megtudták, hogy azt még 344-ben alapította a szent. Egészen mostanáig a skóciai, 371-ben alapított Candisa Casa monostor számított a legrégebbi európai monostornak.

A szakemberek megvizsgálták a monostor közelében található remete barlangját és síremlékét, és a mai Szent Atanasziusz monostornál találtak még arra utaló nyomokat, hogy az Egyiptomból származó szent valóban ott élt. A Vatikánban található dokumentumok megerősítették, hogy a szent a mai Bulgária területén élt, és részt vett a serdikai (ma: Szófia) zsinaton 343-ban. A kutatók úgy vélik, hogy amikor onnan Konstantinápolyba utazott, útközben megállt a mai Zlatna Livada falunál.

Valószínűleg a hely annyira megtetszett a szentnek, hogy monostort alapított. Az sem volt mellékes, hogy a vidéken egy ősi trák nimfának szentelt emlékhely emelkedett, a kútjának vize gyógyító erővel rendelkezett.

Korai kereszténység

A kereszténység a mai Bulgária területén jóval korábban megjelent, mint azt a hivatalos történelemkönyvben olvashatjuk. Még ma is arról értesülünk, hogy a bolgárok Borisz kán idején, 852-ben kezdtek megismerkedni Jézus tanaival. A korabeli keresztény iratok arról tanúskodnak, hogy az ókori Trákia területén már az 1. század közepén András apostol térített, és a tanítások gyökeret eresztettek a szkíta-trák népek körében, és valószínűleg sok helyen a késő ókorig őrizték vallásuk tanításait.

A szent kovács alakja

Szent Atanasziusz (296/8-373) az egyiptomi Alexandria városában született, sokáig ő volt a város püspöke, akit a legnagyszerűbb keresztény szentek között tartanak számon. Ő volt az egyik olyan egyházatya, akinek nézetei beszivárogtak a korai keresztény dogmarendszerbe. A bolgárok mégsem a teológust és remetét, hanem egy ősi „pogány” isten alakját látják benne, akit máig a kovácsok védőszentjének tartanak.

A bolgárok ősi, táltoshithez köthető mitológiájában az égi kovács puszta kezével teszi be az égő kemencében a vörösre izzó vasat. Tiszteletére egy fekete tyúkot vágnak le azért, hogy a feláldozott állat szelleme megóvja az embereket a betegségektől, például a gyerekeket a himlőtől. A szent ünnepén szokásos egy darab kenyeret ajándékozni a szomszédoknak. A levágott tyúk tollait elteszik, úgy vélik, hogy az gyógyító hatással bír.

A szakrális vagy égi kovács alakja megtalálható a magyar néphagyományban, erről Gazda Klára írt egy átfogó tanulmányt.

OB