Első felmérések

Mongólia déli részén, Ömnögobi megyében mintegy 100 kilométeren át húzódik egy régi falszakasz, melyet még tavaly augusztusban kezdtek el vizsgálni a tengerentúli kutatók. Eddigi eredményeikről a most megjelenő National Geographic folyóiratban számolnak be. A cikk úgy kezdődik, hogy a Góbiban található erőd a Kínai Nagy Fal része lehetett. Néhány kínai kutató osztja azt a nézetet és azt állítják, hogy azt a Kr. e. 115-ben építette a Han-dinasztia. A mongolok azonban elutasítják ezt a felvetést, hiszen a hunok ellenségének számító kínai dinasztia fennhatósága sohasem terjedt ki erre a területre. A mongolok úgy vélik, hogy nem a kínai uralkodó család adott megbízást egy ilyen építmény felépítésére, hanem a hunokhoz pártolt egyik kínai hadvezér, aki várost is alapított a közelben és saját magról Csao Hszinnek nevezte el. A Kínai Nagy Falnak nincs más kapcsolata a Góbiban lévő falszakasszal, a Sárga folyó északi részén nincs fut végig egyéb falmaradvány, mely összeköttetést teremtene a két térség között.

Különleges építési mód

Dzsingisz kán fala

William Lindesay, az expedíció vezetője azt feltételezi, hogy a most feltárt részt nem a középkori mongolok, hanem kínaiak építették. Ez abból a régi dogmából maradt, miszerint a hun népek nem értettek a városok és erődök építéséhez. Nagyon valószínű, hogy nem kínaiak, hanem hun utódnépek emeltek ott építményeket, akik uralták Mongóliát és a mai észak-kínai térséget.

A Google Earth műholdas felvételein úgy találták, hogy a helyszínen két jól megőrződött szakasz egy hosszú fal nyúlványai lehetnek. Az erősség egyik részét nedves sárból és helyi, úgynevezett szakszaul fából készítették, a másikat pedig fekete vulkanikus kőből, utóbbi építőanyag nagyon gyakori a környéken. A fal mai magassága 2,75 méter, de a szakemberek szerint egykoron talán még plusz két méterrel magasabb lehetett.

Kitajok vagy tangutok?

A radiokarbonos vizsgálat szerint Dzsingisz kán falát 1040 és 1160 között építették, ami eleve cáfolja azt, hogy a mongolok első igazi ura emeltette volna. Régebben volt olyan vélemény, hogy a helyen tartotta Ögödej kán vadállatait. Az amerikai történészek úgy vélik, az Ordoszban uralkodó Nyugati-Hszia dinasztia építette ezt a falszakaszt és ahhoz felhasználhattak korábbi épületmaradványokat. Lindesay úgy véli, hogy a megerősödő mongol törzsek nyomása ellen építették fel ezt a falszakaszt. A hun utódnép fennhatósága nem biztos, hogy odáig, vagyis a Góbi déli szakaszáig terjedt. Van még egy másik lehetőség. Elképzelhető, hogy a Mongólia szerte erődöket és városokat emelt hun utód kitajok emeleték ezt a falszakaszt, akik sokszor használták fel a vulkanikus építőanyagokat városok és erődök, esetleg őrtornyok építésére. Ők éppen ebben az időszakban, vagyis a 10-12. században uralkodtak Mongólia területén.

Építőáldozat nyoma?

Az expedíció tagjai a falban néhány csontot találtak, egy nagy koponyadarabot és egy combcsontot. Számukra lényegtelen lelet a mi ősi építőáldozatunk meglétére utal a Góbi déli részén. Ezek szerint az ősi, szkítákhoz és hunokhoz köthető szokás nemcsak az európai, hanem az ázsiai hunok utódai között is továbbélt. Az amerikai kutatók szerint hiányos fosszíliákat rejtettek a falba, ezzel sokkal valószínűbb, hogy keleti rokonaink a jelképes temetkezést gyakorolták.



Befejezetlen munka?

Az expedíció tagjai terepbejárásuk során nem találtak egyetlenegy kerámia darabot, szemetet, érmét vagy fegyvert sem a falszakasz közelében, ami azt bizonyítaná, hogy a fal mellett emberek telepedtek meg. Egyetlenegy figyelőtorony sem épült, aminek az lett volna a feladata, hogy kövessék az ellenség mozdulatait. Az amerikai kutatók úgy vélik, hogy az erődöt –valamilyen okból - nem fejezték be, így katonák nem állomásozhattak ott. Elképzelhető, hogy eleve nem katonai, hanem egyéb célból készült, arra azonban még nem jöttek rá a tengerentúli expedíció tagjai.

OB