A korabeli bizánci források a bolgárokat az onogur, a hungár szövetséghez sorolták be, amely néven bennünket, magyarokat kell értenünk. Attila halála után szoros szövetségben, sőt közös szállásterületen éltünk a Balkán keleti felén élt szkíta és hun eredetű néppel. Uralkodó dinasztiánk is közös volt, hiszen mind az Árpád, mind a bolgár Dulo-ház is Irnektől, Attila legkisebb fiától származtatta magát. A bolgárok 680-ban találtak új hazára, amikor elfoglalták az egykor szkíta-trák törzsek által lakott balkáni területet. A magyar krónikák szerint ekkor indultak el Árpádék is, hogy birtokba vegyék Attila örökét. Valószínűleg nemcsak Kuber, hanem a hungár, vagy onogur derékhad is megjelent a Kárpát-medencében, a nyugati forrásokban ugyanis ezután gyakran előfordul az ungarus és hungarus név.

Útmutató szarvas

Nemcsak Jordanes, hanem a 7. században alkotott Sozomen is tudott a hunok szarvas kultuszáról és arról, hogy a szent állat vezeti őket. Utóbbi szerző azt írta le a Fekete-tenger mellet élt hunokról, a magyarok és a bolgárok elődjeiről, hogy egy szarvas mutatta meg nekik a Kercs és a Tamany-félsziget közti átjárót.

Aszapruh hadai

A bolgár törzseket egyesítő Kuvrat kán (632–665) öt fia, lánytestvérük, Huba társaságában vadászni indultak. Amikor a Duna alsó folyásához értek, hirtelen egy ezüstszarvast pillantottak meg. A csodás látvány annyira megigézte a férfiakat, hogy nem is akarták lelőni a fenséges állatot. A szarvas átkelt a folyó túloldalára, s így mutatott nekik egy gázlót. Éppen akkor jelent meg egy madár, mely hírt hozott apjuk rossz állapotáról. A haldokló kán utolsó szavaival még azt üzente fiainak - Batbajánnak, Kotragnak, Aszparzhnak, Kubernek és Alceknek, – hogy tartsák fenn a bolgár törzsek közti kapcsolatokat, ne szóródjanak szét. Aszparuh azonban nem bírt ellenállni a szarvas hívó szavának, átkelt a Dunán és megszerezte magának a régi trák földeket.

OB