Bartókra emlékezik az ország

MTI – barikad.hu  2012.03.25. 18:58

A versenyre, melyet Bartók Béla március 25-i születésnapjához kapcsolódóan rendeztek meg idén, Magyarország mellett Japánból, Dél-Koreából, Szerbiából és Olaszországból is érkeztek fiatal tehetségek.

A 2004 óta minden második esztendőben megrendezett verseny eddigi győztesei Báll Dávid, Andrei Banciu, Némethi Zsófia, Kaneko Mijüdzsi (Miyuji Kaneko) és Szokolayné Szőke Diána voltak.

Vasárnap délután a verseny résztvevői megkoszorúzzák Bartók Béla szobrát szülővárosában Nagyszentmiklóson, majd gálahangversenyt rendeznek a Nákó Kastélyban.

Bartók és Stravinsky a Müpában

A különleges programmal emlékezik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Bartók Béla születésének évfordulójáról a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vasárnap este a Müpában. A fából faragott királyfi című táncjátéknak és Stravinsky Orfeusz című balettjének nem csak a zenéje hangzik el Kocsis Zoltán vezényletével - a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás koreográfiájával kelti új életre a darabot.

"A zenekari árokban lesznek a muzsikusok, így az egész pódiumot használhatjuk, ami azonban formában jelentősen eltér a megszokott színházi méretektől, hiszen csak 11 méter mély, viszont 20 méter széles, ezért ehhez kellett alakítani a koreográfiákat" - mondta el Juronics Tamás. 

"Ragaszkodtam A fából faragott királyfi partitúrájában leírt instrukciókhoz, a történet vezetéséhez, az táncol, akinek a zene szerint épp táncolnia kell. De a hagyományos külsőségeket mellőzöm, tehát nem visel koronát a királylány és a királyfi nem hord palástot, nincs tornyos vár - részletezte a koreográfus.  

Meggyőződése, hogy Balázs Béla meséje ezek nélkül is élni fog, és leginkább két mai fiatalról szól, akik élhetnének akár egy lakótelepen, két szomszédos ajtó mögött. "A  rituális játék, amelynek során a királyfi egyfajta átalakuláson, megtisztuláson megy keresztül, és amelynek eredményeként közel kerül egymáshoz a királyfi és a királylány fő vonalában követi az eredeti cselekményt" - mutatott rá Juronics Tamás.  

 

"A fából faragott királyfit nagyon "sarkítva" jelenítem meg, lássa a néző: tessék, itt van minden üres csillogás, minden, ami talmi, ami annyira jellemzi a jelenünket. Ezüstös alakja egy bohócra emlékeztet majd, és nem hasonmása, hanem tökéletes ellentéte lesz az igazi királyfinak." 

A tündér az anyatermészetet személyesíti meg, erősebb szóval: az univerzum erőit. "Transzcendens lénynek képzelem el, bár piros ruhájában igazán valóságosan lesz jelen. Az előző koreográfiámban rendkívül hangsúlyos motivációkat bíztam a tündérre. Most inkább sorsszerű lesz, amit tesz, ő szövi a szálakat és vezeti azt a beavató szertartást, amelyből lelkileg új emberként kerül ki a királyfi"  - árulta el Juronics Tamás. 

 

Az előadás filmélményt is kínál, a fehér ruhás szereplőket zöldbe öltözteti az erdő vetített képe. A fehér háttér olykor betonfallá változik, amelyre a két ajtót vetítik. "Az ajtók néha +mászkálnak+, néha pedig hét ajtó látható, hogy utaljunk Bartók operájára, A kékszakállú herceg várára. Mindig visszatérünk a két ajtóhoz, hogy végül - nem árulok el nagy titkot - a kettőből egy legyen" - tért ki rá a koreográfus. 

"Ne feledkezzünk meg a másik darabról, a Magyarországon alig-alig játszott Orfeuszról sem. Stravinsky zenéje jó társa lesz ezen az esten Bartóknak. Az Orfeusz hasonlóan rituális és szakrális történet számomra, ahogy a Bartók-mű. Ezért egy kör alakú, amfiteátrumra emlékeztető térben idézzük meg Orfeuszt."