A Csoma napok hagyománya

Gazda József által életre hívott és 1994 óta évente megrendezésre kerülő konferencia sorozat túlnőtte háromszéki kereteket, hiszen nemcsak a székelyföldi értelmiségiek képviseltetik magukat, hanem egyre több magyarországi kutató is elzarándokol oda. Az utóbbi három évben még jobban kitágult a világ és a neves konferenciát felfedezték maguknak a hun-magyar történelem iránt érdeklődő külföldi szakemberek. Ők azért látogatnak el oda, hogy megismerkedjenek a Kárpátok keleti felén élő ősi hun-utód népcsoportnak, a székelynek a hagyományával. Az idei évben a jeles magyar szakembereken kívül Adigzsi tuvai táltos és három, mongol hun kutató vesz részt az előadásokon, ők is fel kívánják tárni az ősi hun-magyar-székely hagyomány titkait. Közülük a hunok nyelvét kutató Ucsiraltu azt mutatja be, hogy a keleti hunok vezető nemzetségét kerejnek nevezték, amely nagyon hasonlít a magyar király szavunkra.

Székelyföld emlékei

Miért érdekes ez az ősi terület a külföldi kutatók számára? El sem tudjuk képzelni, hogy a mongol, belső-mongol, tuvai és az orosz szakembereket szinte sokkolja az a hír, hogy Székelyföldön az ősi rovásírás túlélte az évszázadokat. Míg a türkök hazájában és a dél-szibériai tajgás vidéken ez az ősi írásművészet teljesen feledésbe merült, addig Csaba királyfi népe a mai napig használja azt.

 Ahogyan Kőrösi Csoma Sándor és utódai keletre indultak, hogy megismerkedjenek az ottani hun hagyományokkal, úgy a mongol, orosz és török kutatók nyugatra, hozzánk jönnek, hogy megismerjék Attila népének ősi, eddig nemzetközi szinten felfedezetlen múltját. A mongolok végig szeretnék látogatni a hunokhoz kapcsolódó szent helyeket, ősi emlékeket, meg akarnak ismerkedni a magyar krónikai adatokkal, esetleg néhány nyelvi jellegzetességgel, hogy azokat saját hagyományukkal vessék össze.

OB