„Énekei olyan bűbájosak voltak, hogy még a vadállatok és a ragadozó madarak, a fák és a kövek is örömmel a nyomába szegődtek” – így vélekedtek a csodás énekesről és zenészről az ókor nagyjai. Orpheusz azonban nemcsak dalnok, hanem jós és varázsló is volt, akárcsak a mi táltosaink.

Égi utazás

Alászállása az alvilágba, majd égi kalandja a régi táltos utazásokra emlékeztetnek bennünket. Utóbbi helyre létrák segítségével jutott fel, hasonló módon kell felmásznia a táltos beavatás kiválasztottjának. Ezt az ősi feladatot jól megőrizte a magyar Égigérő Fa népmese, ahol a király szolgálója fejszével vág lépcsőket a fába, úgy jut fel a magasba. Az alvilági utazásról pedig a Fehérlófia története jut eszünkbe, ő is ugyanúgy leereszkedett a sötétség birodalmába, mint a feleségét kereső Orpheusz.

Gyógyítás és ima

Úgy tartják, hogy Orpheusz tanította meg az emberiséget az orvoslásra, írásra és földművelésre. A trák énekes dalai gyógyító erővel hatottak a betegekre, ezen kívül ráolvasással is kezelte a hozzá forduló embereket. A trákok, akárcsak a tesszáliai szkíta „kentaurok” jól ismerték a gyógynövények erejét és hatását. Az antik történetekben egy nagyon különös szertartást is olvashatunk, eszerint Orpheusz - ahogyan a keleti hun királyok, vagy mi, magyarok - szintén gyakorolta az ősi napüdvözlő szertartást. Bizonyos időszakokban felmászott a Pangaion-hegyre és pirkadatkor szertartásosan meghajolt a felkelő nap előtt.

Táltos a hajón

A trák táltos elkísérte Jászon és csapatát a messzi kolkiszi királyságba. Míg mások karddal harcoltak, addig Orpheusz énekével és gyógyító tudományával segítette társait. Csodálatos dalaival elnyomta a szirének dalát, akik tengerészek tucatjait csalták bele a hullámokba. A trák táltos azonban túltett rajtuk és megmentette társai életét a tengerbe fulladástól.

OB