Bűvös építési mód

A legnagyobb székely, Orbán Balázs által felgyűjtött rege a vár alapításáról azt mondja, hogy a környéken álló erődöket három testvér építette, Rabsonné, Firtosné és Tartodné és az volt a szokásuk, hogy mind a három várban egyszerre gyujtottak gyertyát. Ez annak az ősi hagyománynak az emlékét őriztheti, amikor a környező várakból egymásnak veszedelem idején tűzzel adtak jelet.

Egy másik történet szerint Rabsonné ördöngös mesterséggel építette fel a várat, ugyanis nem emberek, hanem egy bűvös kakas és egy macska hordta fel az anyagot a hegyre. Talán azért keringett ilyen különös történet, mert senki sem tudta pontosan, hogy kik és mikor építették fel a megközelíthetetlen magaslatra az ősi várat.

Táltosok és tündérek

Rabsonné a tündérek királynéja volt és állítólag egyszer még az ördögöt is rászedte. A nagyhatalmú asszony egy csodás utat építtetett az ördögökkel, fizettségül egy hegy aranyat és egy völgy ezüstöt ígért. Az elkészült úton oly’ sebesen haladt táltos lovaival, hogy midőn Tordán elsőt harangoztak, még várában volt, s mikorra beharangoztak, már Tordán volt a templomban. Más helyen Kolozsvárra hajtott el, hogy meghallgassa az ottani istentiszteletet. Egyszer kocsisa leejtette a kalapját és le akart szállni, hogy felvegye, de akkor már öt órányi földet hagytak maguk után.

Az út állítólag azért omlott össze, mert az ördög nem kapta meg a fizettségét, a hegy méretű arany és ezüst helyett csupán tallérokkal fizette ki Rabsonné, ezért mérgében összetiporta művét, így a bűvös úton való járás lehetetlenné vált.

Van egy másik, a nép ajkán keringő történet, miszerint a tündérek királynőjük távolléte idején a hegy barlangjában helyi pásztorokkal múlatták az időt.

Irma és Zelemir története

Orbán Balázs Székelyföld leírásában a következő történetet adja elő: „A hős Zelemir megpillantja Irmát, benne eszményképét ismeri fel, s szereti oly lángolón és szenvedélyesen, mint azon lovagkornak költészetben gazdag emberi tudtak szeretni. De Rabsonné, egy férje által elcsábitott, s boszut esküdött asszony, Mitács által tévhitre vezetve, azt hiszi, hogy Irma és Zelemir testvérek s természet-ellenes szerelmöket tiltja, másfelől elhiteti Zelemirrel, hogy szép szerelmesét Firtos tündére látogatja éjjelenként s kődalakban, mint ujkor Zeusza, bitorolja a leányka öntudatlan szerelmét. A féltékeny Zelemir, a századik leölt besenyőnek koponyájából ivott büvitaltól kábultan, kémlel, ellesni a titkos szerelmi légyottat. Im! a holdkóros Irma leszáll anyja várának vészes szirtgérinczein, s tekintetét merően a holdra szegezve mászik ki Elemér tornyán. – A kábult Zelemir a leányka árnyában a vélt firtosi tündért hivén, utána iramlik, s a szikla-élen lebegő leányra kiált, ez fölébredve, alázuhan; magával ragadva féltékenyen epedő Zelemirjét; s egybekarolva, egymás dobogó szivén halnak azok, kik az életben nem egyesülhetének.”

OB