Hun központok

A román régészek publikációiban eddig 58 olyan település szerepel, amelyek a 4. század végétől az 5. század első feléig virágoztak, ezekből alig harminc hely feltárására került sor. A régészek által megrajzolt térképből megtudhatjuk, hogy a sztyeppei népek, a hunokkal szövetséges alánok és szarmaták mely részeket részesítettek előnyben. A régészeti irodalomban több helyen is szerepel, hogy hunok népesítették be Havaselve egyes részeit, de arról már keveset hallunk, hogy a Maros-Küküllő térségben kiépítették hatalmi központjukat. Éppen oda, ahová a székely hagyomány Attila király udvarát helyezte. Elképzelhető, hogy Székelyudvarhely valóban korai hun szállásközpont lehetett, ahol Attila és Buda egyaránt palotával rendelkezett.

Attilafalva

A 13. században Erdélybe betelepült szászok előtt szkíták, szarmaták és hun törzsek éltek. Szabó Károly szerint a szászföldi Etzelsdorf falu neve eredetileg Attilafalva volt és ott régen hunok éltek, akik a nagykirályt szolgálták. A másik érdekes helynév Attila kapuja (Porta Attilae), mely Erdély északkeleti részén, Beszterce várostól keletre eső határszéli havasok között létezett. Szabó szerint régen ott székelyek éltek, de már a 19. században a környéken többségbe kerültek a románok. Ismét véletlen egybeesés lehet, hogy a román régészek kimutatása szerint Beszterce és környéke az északi hun központ hatósugarába tartozott?

Kadicsfalva

Székelyudvarhely határában, a Réz tető alatt elterülő falu nevét, Kadicsfalvát Kadicsa hun vezértől eredeztetik. A régi hagyomány úgy tudja, hogy a nagyvezér a hun főhadiszállás közvetlen közelében rendezte be udvarát.

OB