| Tanulmányok : Hazai energiaforrásaink: legendák és tények |
Hazai energiaforrásaink: legendák és tények
(Kuruc.info - Olvasónktól) 2012.07.24. 19:34
Leginkább arról szeretnék értekezni, hogy milyen, akár köztudott, akár kevésbé köztudott energetikai kincsei vannak ennek az országnak és milyen lehetőségeink vannak ezek kiaknázására, importfüggőségünk megtörésére, illetve bizonyos estekben az árak jelentős csökkentésére.
Az országnak többféle energiahordozója is van, emellett a megújuló energetikában is vannak lehetőségeink, ezek közül először a legnagyobb rejtélyekkel övezett és legnagyobb sajtóvisszhangot kapott makói földgázzal kezdeném először.
Makói földgáz
Tény: a hollandiai Groningen után a makói az EU legnagyobb ismert gázmezője. A teljes készletet akkorára becsülik amivel az ország földgázellátását 50-120 évig is biztosítani lehetne (a tényleges méretről a becslések erősen szórnak). A méret alapján tényleg Európa egyik legnagyobb fosszilis energiaforrása (és üzlete) lehetne.
Problémák (kevésbé ismert tények): a makói földgázzal két komoly probléma is van: az egyik, hogy nagyon mélyen van - 5-6 kilométeres mélységben. Mivel a mélységgel exponenciálisan nő a kitermelési költség, így a Gazprom 1-2 kilométeres mélységben található mezőivel egyáltalán nem tud versenyezni. Attól még használható lenne, mert az oroszok nagy profittal exportálják a földgázukat, de a kitermelési költségek ennek ellenére olyan nagyok, hogy az orosz gáz jelenlegi ára mellett is nagyon határon van a gazdaságossága. Ha könnyű lenne kitermelni, akkor már régen gázhatalom lennénk, ugyanis a mezőről már a 60-as években tudtak (bár szerintem ugyanúgy kiprivatizálták volna), emellett a kitermelési nehézségekről uralkodik az amerikai Exxon olajtársaság kiválása a bizniszből.
Ennek ellenére gazdaságilag lehetne pozitív az értéke, ugyanis hazai munkaerőt foglalkoztatva és hazai vállalatoknak rendeléseket adva a kitermeléssel legalább nem kifele vándorolna az országból a vagyon, így akár rengeteg munkahelyet is teremthetne. Az, hogy gazdaságos lesz-e, leginkább azon múlik, hogy a jövőben hogyan alakul az európai gázpiacon a kereslet-kínálat, így a koncesszió eddigi passzolgatása lényegében spekulációs biznisznek tekinthető. Ennek ellenére egy komoly bűn volt a gyors eladása, bár nem lenne tőle olcsóbb nekünk se a gáz.
A hazai szénkészletek: amiből tényleg bővelkedünk és már most egyértelműen gazdaságos
A hazai energetikának egy potenciájához képest mellőzött területe a szénkészleteink kiaknázása. Ugyan megvan az oka annak, hogy leszoktunk a szénről(amikor a KGST-ben olcsón kaptuk a szénhidrogéneket, ráadásul azok kényelmesebbek voltak), de most hogy ismét magas a szénhidrogének ára, és előreláthatólag tartósan magas is marad, a dologgal súlyán alul foglalkoznak.
Ugyanis Magyarország szénkészlete az ország energiafogyasztásához viszonyítva elég magas: a teljes készletünk 10,5 milliárd tonna fölött van, a technikailag kitermelhető mennyiség pedig 8 milliárd tonna fölött van ebből. A jelenlegi árak mellett pedig a gazdaságosan kitermelhető mennyiség nagyjából 3,3 milliárd tonna. Ez azt jelenti, hogy minden egyes magyarországi lakosra jut nagyjából 330 tonna gazdaságosan kitermelhető szén!
Ennek mi a a jelentősége? Egy tonna szénből helyettesíteni lehet az ország egy főre jutó gázbehozatalát. Három tonna szénből és a makói földgáz egy főre jutó részéből szintetikus benzingyátással az olajbehozatalt is helyettesíteni lehetne, és az áramigényt is meg lehetne termelni. Így a Magyarországon jelenleg kitermelhető szén- és földgázmennyiséggel az ország teljes energiaigényét évszázados nagyságrendben ki lehetne elégíteni
A kínai Shenhua szénvállalat szintetikus üzemanyag üzeme. Kína komoly szintetikus üzemanyag gyártási kapacitást akar kiépíteni az olajimport csökkentésére és több ország is követni akarja ebben (leginkább az USA és Ausztrália).
Ráadásul jelentősebb, olcsóbb lehetne az üzemanyag és a fűtés is, mivel a szintetikus üzemanyagokat és földgázt jóval olcsóbban lehetne előállítani a behozottnál, amellett, hogy az áramszámlánk se emelkedne. Ehhez emellett még nem vettük hozzá, hogy az új kitermelési technológiákkal (elsősorban a földalatti szénelgázosítással) további készletek válhatnak kitermelhetővé. Kérdés, hogy mi akadályozza azt, hogy a szénkészleteinkhez nagyobb mértékben hozzányúljunk.
Ennek több oka is van:
Egyrészt Magyarország igértet tett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, amelyet nem tud végrehajtani, ha jelentős mértékben növeli a szénfelhasználást. A tisztaszén technológiák, amivel az üvegházhatású gázokat semlegesíteni lehetne, még nagyon drágák, így olcsóbb helyettük orosz földgázt használni. Azt, hogy ez mennyi ideig lesz így nagyon nehéz megmondani a kutatásokba beleölt pénzek ellenére.
Ha át akarnánk állni szénre az akkor is hosszú idő lenne, ugyanis a korszerű szénbányászathoz szükséges szakemberek kiképzése és a tőke összegyűjtése is hosszú idő. Az energetikai infrastruktúra a nagyon nagy tőkeigény miatt csak évtizedek alatt tud kicserélődni, így energiaforrások kicseréléséhez több évtizednyi politikai akarat és gazdasági indokoltság kell.
Ennek ellenére a szén továbbra is komoly lehetősége az országnak, kérdés, hogy az ország klímakötelességeivel hogyan egyeztethető össze.
A Vattenfall német áramtermelő vállalat szén-dioxid leválasztós üzeme: Magyarország az üvegház gázkibocsátás növelése nélkül nem tudja növelni a szénfelhasználás arányát, viszont az ilyen erőművek egyelőre 2-szer magasabb árért termelik az áramot, mint a leválasztás nélküliek, emellett a szén-dioxid leválasztás a szintetikus üzemanyag gyártás költségeit is jelentősen növelné, habár az valószínűleg már úgy is jelentősen gazdaságos lehetne. A szén-dioxid leválasztó technológiák a következő 1-2 évtizedben válhatnak gazdaságossá az előrejelzések szerint.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
