|
Jakab, a katonaszent
barikad.hu 2012.07.25. 09:15
Július 25-én a keresztény naptár Jakab napját ünnepli. A középkori híres szenthez számos ősi hiedelem kapcsolódik.
Történeti emlékek
 Az idősebb Jakab apostolt és öccsét Jézus heves természetük miatt a mennydörgés fiainak nevezte el. Szinte mindenhová elkísérték a Megváltót, jelen voltak a Táborhegyen, az Úr színeváltozásánál. Jakab volt az első, aki az apostolok közül vértanúságot szenvedett, I. Heródes Agrippa kivégeztette. Sírja állítólag Jeruzsalem örmény negyedében, a Szent Jakab hegyen van. Kultusza a Szentföldről áttevődött Santiago de Compostelába, állítólag földi maradványait hajón szállították át Hispániába a 9. Században. Az ő nevéhez kötődik a híres európai zarándoklat, az El Camino, melyet Szent Jakab útjának is nevezik.
Jakabot a középkor folyamán a zarándokok védőszentjének tartották. Régi ábrázolásokon utazónak jelenítették meg, kezében vándorbotot tart, vállán tarisznya, kalapján pedig egy kagylódísz látható.
Régi magyar szokás
Az Árpád-korban őseink különös tiszteletben részesítették a katonából lett szenteket, ezek közé sorolták Jakabot is. A hispániai kultusszal való hasonlóság esetleg közös gyökérből táplálkozhat. Nem elképzelhetetlen, hogy mindkét helyen a szkíta-alán törzsek honosították meg, akik aktív szerepet játszottak a nyugat-európai keresztény térítésben. Az ikonográfiában a szentet fehér lovon ülve ábrázolják, úgy küzd a spanyolsággal a mórok ellen. Fehér lovon régen csak sztyeppei uralkodók közlekedhettek. A középkor folyamán Jakab legendájának részletét csak a háromszéki Gelence templomában találták meg, a határvédő Szent László király, valamint Antiochiai Margit falképeinek szomszédságában. Valószínűleg Jakab mágikus határőrző szent lehetett, ugyanúgy, mint László király. A középkori magyarok annyira fontosnak tartották emléknapját, július 25-én őseink törvénynapot tartottak.
Dologitltó nap
A szent napjához régi, talán kereszténység előtti hiedelmek kötődnek, melyek a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatosak. Jászdózsán úgy tartották, hogy a Jakab-napon kikelt csirkék gyorsan nőnek. Ezen a napon szedték fel a földről fokhagymát. A régi szegediek a búza nyomtatását Jakab napján kezdték meg. Annyira fontosnak tartották ezt a napot, hogy az asszonyok aznap nem mostak és nem sütöttek kenyeret. Bálint Sándor megemlíti, hogy Gyöngyöspatán az a hiedelem élt, hogy az ezen a napon köpült vaj kiváló orvosságnak, ezért félretettek belőle. A keleti népek, de még a tibetiek is a vajat gyógyszernek tartották, sok orvosság alapjául szolgált.
Időjósló napok
A Jakab-napi időjárásból megpróbáltak következetni, hogy milyen lesz a közelgő tél. Székesfehérváron az a hiedelem járta, hogyha ilyenkor sok a felleg, akkor a télen sok hó várható. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak, az enyhén szeles idő lucskos időt jelzett. Máshol a zab aratását Jakab-napig be kellett fejezni, mert ami gabona Jakab napig kint marad, az kint is veszik. A régi szegedi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra.
OB
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
