| Örökségünk : Szent Anna tisztelete, mint táltos ünnep |
Szent Anna tisztelete, mint táltos ünnep
barikad.hu 2012.07.27. 07:40
 Szűz Mária édesanyjának a kultusza erősen él a magyar hagyományban, vélhetően ez is az ősi Boldogasszony-kultuszon alapul.
Az Annáról szóló leírások eléggé vegyesek, nem lehet tudni, hogy a biblikus hagyományban szereplő nevek mindegyike Szűz Mária anyjára vonatkozik-e. A történeti adatok révén annyi ismert, az idős szent tisztelete a 4. században, a Római birodalom egyik központjában, Jeruzsálemben már virágzott, ahol Mária föltételezett születési helyén Szent Anna templomot emeltek. Kultuszát a 6. század első felében I. Justinianusz bizánci császár kötelezővé tette. A nyugat-európai részeken azonban csak a keresztes hadjáratok révén terjedt el.
Anyák védelmezője
A Kárpát-medence szinte mindegyik részén találunk nevét viselő templomot vagy kegyhelyet, talán a legismertebb a Szent Anna-tó, melynek legendáját a székelyek mindmáig őrzik. Szent Anna leginkább az asszonyok védelmezője. Állítólag ő is sokáig meddő volt, ezért a gyermekért esdeklő asszonyok az ő közbenjárását kérik, a szülő nők pedig hozzá imádkoznak vajúdás idején. Az asszonyok különböző praktikákkal jártak a szent kedvébe, pünkösd utáni keddtől negyven napon át, majdnem Szent Anna napig böjtöltek gyermekáldásért vagy éppen könnyű szülésért.
Kedd asszonya
A Szent Annának szentelt keddi nap évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap, sok helyen csak úgy nevezik őt: Kedd asszonya. A kultusz kialakulását végigkövethetjük: először a hónap első keddjét, majd július 26-át megelőző ünnepét megelőző kilenc keddet ülték meg, végül az esztendő minden keddi napjára kiterjesztették a megemlékezést. A magyar néprajzkutatók közül elsőként Kálmány Lajos mutatta ki, hogy a keddi nap, valamint Szent Anna tisztelete eredetileg egy táltos ünnep lehetett és nem a keresztény szentnek, hanem a Boldogasszonynak szólt. Ezeken a napokon az asszonyok nem dolgozhattak, volt, ahol az idős asszonyok misét mondattak.
Népi megfigyelések
Július végén megkezdődik bizonyos termények betakarítása. A régi falusiak úgy tartották, hogy a kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Medvesalján a gazdálkodók általában Anna-nap előtt egy héttel szedték ki a hagymát a földből, mert állítólag akkor tovább eláll. A Drávaszögben is ekkor szedik ki a vöröshagymát. Doroszlón és Topolyán élő hiedelem szerint Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.
OB
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
