Attila apjának emléke
barikad.hu 2012.08.02. 17:29
Az Isten ostorának apjáról a hazai krónikában csak kevés adat található, mely találgatásokra adott okot. Van azonban egy régi magyar krónika, mely értékes, máshol nem olvasható részeket közöl Attila apjáról.

Kiaknázatlan források
Miután Hunfalvy Pál mesének minősítette a magyar krónikák Attila hun-magyar királyról szóló értesüléseit, a hazai és külföldi történészek azóta nem veszik figyelembe az abban szereplő adatokat. A finnugrizmus ránk erőltetése előtt, egészen a 19. század közepéig teljesen egyértelmű volt Európában és a Magyar Királyságban az, hogy Árpád-házi királyok Attilától erednek. Éppen ezért a hun történelemről nagyon feljegyzés készült a középkor folyamán,amelyből néhány hiteles leírás átvészelte a századokat. Az egyik ilyen értékes dokumentum „Attila, Magyarország királya élete és halála” című rövidke krónikai összefoglaló, mely annyira fontos lehetett őseink számára, hogy a könyvnyomtatás kezdetén, nagy költséggel 1502-ben kinyomtatták.
Mundzsuk vagy Mundluk?
A középkori magyar krónikák általában Bendegúznak emlegetik Attila apját, a fenti forrásban azonban Mandluk néven szerepel. Leírják róla, hogy testvérével, Szubtárral együtt uralkodtak a hunok felett. Priszkosz rhétor bizánci követ 449-ben fordult meg Attila udvarában, ő Isten ostora apját Moundioukhosznak örökítette meg. A 6. században élt Jordanes, a gótok krónikása már arról ír, hogy Mundiuk volt Attila apjának neve, testvérei Oktár és Ruga voltak, akik Attila előtt uralkodtak a hunok felett. A 16. század eleji krónika úgy tudja, hogy amikor a hunok felett Szubtár és Mandluk uralkodtak, sok hadjáratot indítottak a római birodalom ellen, mert annak elpusztítására törekedtek.
Dukátus a hunoknál?
Mandluk és Szubtár, majd Attila és Buda kettős uralma olvastán felvetőik bennünk az a kérdés, hogy vajon a hunoknál hogyan működött a hatalommegosztás. Egyesek azért, mert a források együtt emlegetik Budát és Attilát, kettős királyság meglétét feltételeznek. Nagyon valószínű, hogy nem két király uralkodott egyszerre, hanem az egyik volt a keleti területek bánja volt, ez esetben Mandluk vagy Mundzsuk, a másik, jelesül Szubtár pedig a főkirály. Legalább is erre enged következtetni a magyar krónikások azon adata, mely szerint Buda a Tiszától a Donig terjedő részeket irányította, amit később Aladár, Attila legidősebb fia kapott meg. A felosztás a dukátust juttatja eszünkbe, ami a korai Árpád-korban működött, ahol a király testvére megkapta az ország területének egyharmadának igazgatási jogár.
Mundluk, a bán?
Talán a hun birodalomban Mandluk volt a nyugati hadjáratok motorja, hiszen halála után egy ideig csend honolt a nyugati határon. A történeti forrás szerint a nagy hadvezér halálát a kimerültség okozta: „Mandluk egyesek szerint betegségben, mint a legtöbben, a csatározások fáradtsága következtében kiszállt az emberi létből, két fiút hagyott maga után, az idősebb Blédát és a kisebb Attilát, akiket a királyság egy részével Szubtárnak a gondjaiba ajánlott.”
Mivel Szubtárnak, vagyis Ruga nagykirálynak nem voltak fiai, ezért unokaöccseit készítette fel az uralkodásra. A fenti forrás arról ír, hogy a két fiút egykori római fejedelmek szokásai szerint örökbe fogadta és a királyságban társaivá fogadta őket. Valószínűleg, hogy a rómainak mondott szokás megvolt a hunoknál is, nemcsak a vér szerinti testvérek, hanem a vérint való testvérek (vérszerződést kötött felek) között is. Az, hogy társaivá fogadta őket, arra utal, hogy Buda és Attila egy-egy meghatározott terület felett gyakoroltak hatalmat. Miután a forrás szerint Szubtár (Ruga) csatában esett el, így Mandluk fiai örökölték a hun trónt.
OB
|