Szkítiai esemény

A szkíta és hun hagyományt továbbörökítő eleink nemcsak Nagyboldogasszonyról emlékeztek meg, hanem azt követő napot is nagy tiszteletben részesítették. A néphagyományban „Boldogasszony másnapjának” nevezték el. Arra, hogy pontosa mit ünnepeltek augusztus 16-án csak halvány utalások állnak rendelkezésre, de annyi
valószínű, hogy őseink keresztényként is egy táltos időkig visszanyúló emléknapot ülhették meg. Néhány történész úgy vélte, hogy ezen a napon történt meg szkítiai szállásunkon a vérszerződés, amikor a hét vezető törzs vezére Attila egyenesági utódját, Álmost választotta fejedelemmé és esküjükben megfogadták, hogy örök időre egyesítik erejüket. Ekkor kiontották vérüket, hogy megpecsételjék szerződésüket. Ha ez az állítás megállja a helyét, akkor ezen a napon ünnepelhetjük a magyar fejedelemség születésnapját.

István és a hagyomány

Más vélemények szerint régen Szent István ünnepe volt, ekkor emlékeztek meg szent uralkodónk hlálának évfordulójára. Ezt a nézetet valló kutatók elméletüket arra alapozzák, hogy még a kora-újkorban is ezen a napon emlékeztek meg Géza fiára, Árpád ükunokájára. Még olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy a fehérvári törvénynapok is erre a napra esett.

Valószínű, hogy az Árpád-korban valamely jeles ünnepek idejére esett a törvénynap, jó példa erre a keleti hunok országgyűlése, ahol valamely nagy hun ünnepet követően törvénykeztek és ítélkeztek a főkirályok, miután a hunok nagyjai amúgy is egybegyűltek. Az ünnepneap keletkezéséről szóló elméletek nem zárják ki egymást, valószínűleg Árpád utódai tisztában voltak a nap jelentősségével és valószínűleg Szent István megemlékezhetett ősei jeles napjára, főleg, ha a vérszerződésről lehetett szó. Sőt, éppen az örök időre szóló megállapodás emléknapja jó alapot szolgáltatott a későbbi törvénykezési ünnepre.

OB