A magyar hadak a 10. század első felében nagyon sok nyugat-európai helyszínre jutottak el, 942-ben a mai Spanyolország északi feléig értek el lovaik hátán, ahol mór csapatokkal ütköztek meg. Erről a viszonylag rövid hadjáratról helyi krónikások is tudósításokat készítettek.

Magyarok a móroknál

Abu Marvan ibn Haijan (987-1076) történetíró Al-Muqtabas (Kivonatok) című munkájában szerepel egy összefoglaló a 942. évi magyar hispániai hadjáratról, melyben megemlíti, hogy a Konstantinápoly mögött élő turk nép megtámadta az Andalúzia felső végein élő mohamedánok erősségeket. Előadja, hogy a lombardoktól indultak, majd a frankok országából tűntek elő hirtelenül a lovasok és július 7-én betörtek Larida városába és más arab erődbe. A magyar hadak különváltak, egy részük Sartanija (ma: Cerdagna) és Wasga városáig jutottak el. Fogságba ejtették, majd magas váltságdíjért szabadon engedték Jahja ibn Muhammad ibn al-Tavilt, Barbastur (ma: Barbastro) városának urát.

A mór tudós kevély népnek írta le őseinket, akik mindenkit levertek, akik mellett csak elhaladtak. Állítólag erős sereggel nagy létszámmal érkeztek hozzájuk, élelmiszerük azonban kevés volt, ezért nem sokat tartózkodtak a közelben. A turkok rövid portya után megfordultak és maguktól hazaindultak az iszlám földjéről. Maguk után hagytak nyilakat, hadieszközöket és más holmikat.

Hét vezér alatt

A mór tudós úgy tudta, hogy a magyarokat hét vezér irányította, a hadi jelentésekből megtudta nevüket is. „A leghatalmasabbat közülük Sananak hívták, továbbá volt egy T.x.x.la. Utána következett W.l.g.udi, majd X.s.man és L.j.s és x.x (?) r.w.d és H.r.h.r.j. A történeti kivonatot lefordító Czeglédy Károly megpróbálta a neveket beazonosítani, a Sana névben a magyar Csanádot vagy az Árpád-korban gyakori Csunát, Csanát vélte felfedezni.

A T.x.x.la névben a Gyulára ismert, melyet más muszlim források rendszeresen Dzsilának írtak le. A W.l.g.udi névben Bulcsú/Bulcsudi nevet azonosította. Az X.s.man nevet nem tudta megfejteni, ellenben a L.j.s névben Lél vezér nevére ismert rá. Lél volt Bulcsu kürtöse a későbbi augsburgi csatában. Szerinte a muszlim források azt Lisz, Lész alakban jegyezték fel. A két utolsó név megfejtése fejtörést okozott a kutatónak, így azok még megfejtésre várnak.  

Magyar testőrök

A városok ostroma idején a móroknak is sikerült öt magyar foglyot ejteni, akiket meghagytak eredeti ruhájukban, úgy vitték a kalifa elé. A cordobai vezető elé vezették őket, akinek annyira megtetszettek a vitéz harcosok, hogy felfogadta őket testőröknek. A magyarok letelepedtek az udvarba és áttértek az iszlám hitre.

OB