Gellért új hazája

Gellért György néven egy előkelő velencei családban született. Ifjú korában azért került kolostorba, hmert máshol nem tudták meggyógyítani. A fiatal Gellért annyira megszerette a helyet, hogy ott is maradt és egyik életcéljának tűzte ki, hogy elzaránokoljon a Szentföldre. Tanulmányai végeztével, 1015-ben hajóra szállt és elindult, hogy vágya teljesüljön, de egy vihar a dalmát partok felé sodorta és kényszerűségből a parton kellett töltenie a nagyböjti időszakot. Ott találkozott Rasina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte az ifjút, hogy ne a veszélyes Szentföldre menjen, hanem inkább kísérje el őt a magyarokhoz, ahol segíthetne a keresztény hit elterjesztésében. Gellért így jutott el hazánkba, ahol egy magas szintű prédikáció után István király rábízta fiának, Imrének a tanítását. Az udvari élettől megcsömörlött szent életű apát 1023-ban visszavonult és Bakonybélben élt remeteéletet.

Marosvár első püspöke

A magyarok iránt brátságos, szerény apátnak Szent István fontos feladatot szánt, nem akarta, hogy a nagy tudású Gellért teljes elvonultságban éljen. 1028-ban a királyi hadak legyőzték Ajtonyt, Maros-vidék urát, ezután a király az erdélyi részen szervezte meg a kilencedik püspökséget. Ennek vezetésére Gellértet szemelte ki, akit 1030-ban ki is nevezett Marosvár első püspökének. Gellértet új állomáshelyén előbb Csanád ispán vezette, aki azzal büszkélkedett, hogy ő győzte le Ajtonyt, Szent György közbenjárásval. István király vitéze hálából Marosváron, Ajtony egykori központjában Szent György vértanú tiszteletére monostort emelt. A szent hely bővítése már Gellértre hárult, aki ott Isten anyjának tiszteletére oltárt emelt, akit akkoriban a magyarok csak Úrnőnek emlegettek. Ő volt az, aki összekapcsolta a magyarok Boldogasszony kultuszát Szűz Mária tiszteletével. Pannóniát egyébként Boldogságos Szűz családjának nevezte maga Szent István király is, aki halála előtt az égi királynő, a Napba öltözött asszony oltalmába helyezte az országot.

Jó pásztor műve

Gellért püspök igazi pásztora volt a vidéknek, sokat foglalkozott híveivel. Talán azért tudta gyorsan elterjeszteni Krisztus tanítását, mert papjaival folyamatosan járta a környéket és magyar nyelven hirdették az igét. A püspök jelentős egyházszervező tevékenységet folytatott: templomokat alapított, megszervezte a papok képzését,  és maga is keresztelt. Szigorúan bánt beosztottjaival, megkövetelte a kolostori élet szbályainak megtartását.

Az utolsó út

Szent István halála utáni zűrzavaros időben Gellért a régi értékeket tartott szem előtt, nem értett egyet Péter idegenpártoló politikájával, de a magyarokat kivégeztető Aba Sámuelnek is ellenszegült, nem koronázta meg a főurakat gyilkoló királyt. Gellért a magyar főurak többségével értett egyet, akik Vazul fiainak trónigényét támogatták, még ő is eléjük sietett, de a találkozóra már nem került sor. Először Diósdon, a Szent Szabina templomban tartott misén látta meg a rá váró jövendőt, vagyis a közelgő vértanúságot, ami másnap be is következett. Amint Buda felé tartottak, a püspököt és társait egy pogány csapat elfogta és letaszították a Kelenhegyről. Mellét dárdával átszúrták, majd egy sziklához vonszolták, ahol szétloccsantották agyvelejét. Az első magyar vértanú testét a pesti Boldogságos Szűz templomban temették el először, majd a Maros-menti Csanádra vitték. Sírja körül sok csoda és rendkívüli gyógyulás történt. A környékbeliek körében korábban is tisztelt püspököt valóságos kultusz vette körül. Végül, 1083. július 26-an Szent László király kérelmére a Szentszék a szentek soraiba iktatta.

OB