A kirgiz-üzbeg-kazak határ közelében, Simkent városhoz közel páratlan szkíta (szaka) kurgánokat azonosítottak be a helyi régészek. Az egyik kurgánban megkezdték az ásatást és az onnan előkerült leletek alapján a sír korát a Kr. e. 4-3.századra keltezték. A kazak szakemberek szerint ez elég bizonyíték számukra ahhoz, hogy a közép-ázsiai szkíták, vagyis a szakák Kazahsztán ezen részén is megtelepedtek.

Tengeri jelenet

A régészek a helyszínen nyolc kurgánt azonosítottak be, melyeket a következő években tárnak fel. A Caspionet hírportálnak nyilatkozó régészek elmondták, hogy eben az évben egy sírt vizsgáltak meg, amelyben két embert temettek el. Sajnos, az egyik halott koponyája nem maradt meg, mert csontjait szétszórták a sírrablók. Valószínűleg egy férfit temettek el oda.

A másik csontváz egy nőé volt, talán egy szolgáé, az viszont jó állapotban őrződött meg. A nő mellé korsókat és edényeket helyeztek. A rablók otthagyták két, mívesen megmunkált aranylemezt, amelyeken tengeri jelenetet ábrázoltak. Ez a különleges lelet felkeltette a régész szakma figyelmét. A sír új fejezetet nyit a kazak történetkutatásban és a sírok révén a kazakok is jobban megismerik európai őseik múltját.  

Új tudományos irány

„Valószínűleg ez egy közös szaka és szarmata kultúra emlékhelye lehet. Eddig nem találtunk nyomot arra, hogy szarmaták laktak volna ezen a részen, szakák pedig a Zsetusu régióban, Kazahsztán területén. Ez annyira új lehetőség, hogy át kell gondolnunk a Selyemút eredetének kérdését” – mondta Anatoli Sajakmetov, A Margulani Régészeti Intézet munkatársa.  

A térségben nemrégen már feltártak egy Kr. e. 2. századból származó szarmata várost és temetkezőhelyet, ami arra utal, hogy Simkent környéke a szkíta-szarmata törzsek központjaként szolgált. A következő két évben folytatódnak a munkálatok, melyektől azt remélik a szakemberek, hogy szenzációs leletekkel gazdagítják a kazak múzeumok anyagait.

OB