A mezei munka vége

Gál napján volt egykoron az őszi búza vetésének határnapja, a vénasszonyok nyarának időszaka még kedvezett a fontos gabonanövény ültetésének. Aki október közepén nem vetette el búzáját, azt gondatlannak gazdának tartották a közösségben. A másik, régi mezőgazdasági tevékenység a disznók makkoltatása volt. Éppen október 16, vagyis Gál napja körül érik be a makk, ezért a szabadon tartott disznócsordákat felhajtották a tölgyesekbe, hogy azok megegyék a termést. Ha a hó korán hazaszorította az állatokat, akkor a csordások kora tavasszal visszahajtották őket az erdőbe. A folyóparton és a tavaknál ezen a napon halásztak utoljára.

Kakas ütés

A kakas-ütés hagyományát megtaláljuk az esztendő más jeles napján vagy fontos mezőgazdasági munka végzésénél, amelyeknél a kakas az áldozati állat szerepét tölötte be. Őt ajánlották fel az égieknek. Hasonló áldozati szokással találkozhatunk a keleti népek körében, jellemzően a mandzsu népeknél, ahol sokszor áldoznak tarajost az isteneknek. Gál napján ennek megszelidült ünnepével találkozunk, számtalan feljegyzés tanúskodik arról, hogy a diákok ezen a napon kakast ajándékoztak a tanároknak. De ezen a napon választottak a diákok királyt, az nyerhette el a megtisztelő címet, aki a réten sok kakast le tudott ütni. Máshol a kakasviadalok győztes gazdája viselte egy évig a királyi címet. Volt, ahol betiltották az élő állatok ütlegelését, sok helyen kakast formázó céltáblát használtak erre a célra.

OB