Feltáró munkák

A terepbejáráosok alkalmával 37 különböző település maradványát azonosították be a régészek. Ezek közül már tíz város ásatását meg is kezdték. Az Örmény Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajzi Intézete bizakodó az eredményt illetően. A feltárást végző régész, Pavel Avetisjan elmondta, hogy nemcsak ásatásokat, hanem az ősi városi településeken kutatásokat és teszteket is végeztek. A jelenleg a Jereván melletti Maszisz-hegyen folyik a feltáró munka. A szakember elmondta, hogy sajnos a páratlan régészeti emlék közelében nagy pusztítást végeztek az 1970-es években, de szerencsére a mély rétegek még biztonságban megmaradtak. Az örmény-amerikai expedíció kör alakú építményeket talált és nagy mennyiségű csont és kőeszköz is előkerült a föld mélyéről. Ezek alapján a szakértők megkockáztatták, hogy talán a település a Kr. e. 6. évezredben már működött, de pontos dátumot csak a leletek alapos vizsgálata alapján tudnak mondani.

Gamir földje

A Maszisz-hegy a Kaukázus-hegység déli lejtőjénél fekszik. A mostani ásatások megerősíthetik az ókori elő-ázsiai és mezopotámiai iratokat, amelyek szerint ez volt az Édenkert, ahol Noé bárkája megfeneklett. Az ősi sumér, majd akkád feljegyzések úgy tudják, hogy a négy nagy folyó völgyében (Kür, Araz, Phaszisz, Euphrátesz) nőtt az élet fája, amely az újjászületés egyik legősibb jelképe volt az ősi folyóközi műveltségekben. A területet a bibliai Genezis könyve is Góg és Magóg országának nevezi, melyben a Góg a kimmereket jelenti (őket az asszírok Gamirnak hívták), a Magóg pedig talán a magyarok őseit. Legalább is Anonymus gesztája és a középkori magyar krónikák Mezopotámia északi felénél említik őseink egyik szállásközpontját. Thúry József magyar turkológus és történész szerint a bibliai leírás megadja a magyarság egyik részének ősi szállásterületét.

OB