Néhány adat a hadszíntérről:

A Gázai övezet a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alatt áll, 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, területe megközelítőleg 360 négyzetkilométer, és körülbelül 1,4 millió palesztin lakja. A területet 1948–1967 között Egyiptom irányította, majd a zsidó állam 1967-ben megszállta, és 2005-ig ellenőrzése alatt tartotta. Izrael 1994-ben határoló falakat és műszaki zárat épített az övezet köré, gyakorlatilag elszigetelte azt a külvilágtól. A blokád miatt a munkanélküliség 70-80%.-nőtt, a blokád alatt a gettóba zárt lakosság létszükségletei drámaian korlátozódtak, az alapvető cikkek beszerzése miatt, a palesztinok kénytelenségből föld alatti alagutakat ástak Egyiptomba, és az alagutakon élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe.

2007 óta a Gázai területet az a Hamász ellenőrzi, amelyet hivatalosan iszlám egyesületként jegyezték be 1978-ban. Alapvető szociális tevékenységet folytat, széleskörű szociális, vallási, oktatási és kulturális infrastruktúrát építettek ki, de az izraeli megszállás ellen kirobbanó első intifáda (palesztin elégedetlenségi mozgalom) idején meghatározó részt vállalt az utcai harcokban, ami miatt 1989-ben törvényen kívül helyezték. A szervezet pénzügyi forrásai az öböl menti államokban és Iránban vannak, a pénzt zömmel jótékonysági és társadalmi célokra fordítják. A gázai övezet elleni támadásra hónapok óta készült az Izraeli vezetés, az Irán elleni jövendőbeli akció részeként.

A 2012. november 15 és 21 közötti gázai konfliktusnak több mint 140 palesztin áldozata, és több mint 500 sebesültje volt, zömmel civilek, nők és gyerekek. (A Reuters összesítése szerint 34 gyerek halt meg a légicsapásokban) Izraeli részről hat áldozat volt.

Az ÜGY

2012. november 26-án Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője arra a kérdésre várt választ eredetileg a miniszterelnöktől: mikor várható, hogy a kormány kiáll a szenvedő palesztinok mellett? Felszólalásában így fogalmazott: A konfliktusban résztvevő felek közül Izrael rendelkezik a világ legjobban felszerelt hadseregével, míg a palesztinok Izraelben folyamatos faji megkülönböztetésnek és jogfosztásnak vannak kitéve. Ennek ellenére a Külügyminisztérium, hűségesküt tett Izrael mellett.

Németh Zsolt államtitkár így reagált a felvetésre: A magyar kormány a két nép közös érdekeit képviseli, mivel kétszázezer magyar ajkú él Izraelben és nagyjából ennyi zsidó él Magyarországon, valamint több ezer palesztin. Ezért hazánk üdvözli a tűzszünetet. Kizárólag a kétállami megoldás hozhat eredményt.

Gyöngyösi Márton viszontválasza: A Külügyminisztérium közleménye éppen akkor látott napvilágot, amikor a palesztinokat kellett volna szolidaritásról biztosítani. Közölte: tudja, hogy nagyjából hány izraeli zsidó él Magyarországon, és szerinte itt az ideje felmérni, hogy a magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.
(Gyöngyösi parlamenti felszólalása:

Reakciók

Gyöngyösi felszólalására reagálva a balliberális sajtó azonnal lecsapott, tekintettel arra, hogy egy Jobbikos képviselő, zsidó származásúak valamiféle nyilvántartásba vételét hozta szóba, ráadásul nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A kettős állampolgárságú állami hivatalnokok kérdésére a média azonnal fátylat borított, holott az állami tisztséget viselő kettős állampolgárok általában, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól igenis jelenthetnek nemzetbiztonsági kockázatot. Mindenesetre Gyöngyösi Márton kijelentése alkalmat adott arra, hogy a média olyan hangulatot keltsen, hogy a közvéleményt a Jobbik ellen hangolja.

A kormány “visszafogottan” kezelte az esetet, kiadott reakciója majdnem szó szerint azonos azzal, amelyet Schweitzer József nyugalmazott főrabbi ügye kapcsán megjelentetett. ( “a kormány a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulás ellen, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat visszaszorítsa. Egyúttal világossá teszi, hogy az ország valamennyi polgárát megvédi az ilyen inzultusoktól”)

A lényegi kérdéssel, – vagyis a képviselők kettős állampolgárságával – kapcsolatban az ombudsmani állásfoglalás egyértelmű volt: Az országgyűlési képviselők esetleges kettős állampolgársága, az a tény, hogy kettős állampolgárság esetén a magyaron kívül melyik más ország állampolgárságával rendelkeznek, valamint az állampolgárságuk keletkezésének időpontja közérdekből nyilvános adatnak minősül, ezért azt a képviselők, mint közfeladatot ellátó személyek kötelesek bárki számára megadni.

Ez az állásfoglalás megegyezik azzal a szemléletmóddal, amivel a világ országainak túlnyomó többségében nyilvántartják a választott politikai tisztviselők állampolgárságát. Az USA-ban a politikusok állampolgársága, vallása és etnikai hovatartozása is nyilvános adat, számon tartják, hogy az egyes vallási csoportok, etnikumok politikai befolyását. Franciaországban törvény tiltja, hogy egy francia állampolgár más országban töltsön be magas hivatali pozíciót, ugyan ez a helyzet az észteknél és a litvánoknál is. Ausztrália alkotmánya egyenesen megtiltja, hogy külföldi állampolgársággal rendelkezők parlamenti képviselők lehessenek, Az izraeli nemzetbiztonsági törvény szerint, ha egy izraeli állampolgárnak más állampolgársága is van, akkor őt külföldinek kell tekinteni. Az ide vonatkozó törvény egyértelműen fogalmaz:

16 A. Ha a Knesszet egy tagja rendelkezik egy másik, nem izraeli állampolgársággal, és a másik ország törvényei lehetővé teszik, hogy lemondjon arról az állampolgárságáról, akkor nem teheti le addig az esküt, amíg meg nem tett mindent azért, hogy lemondjon másik állampolgárságról, illetve addig nem lehet a Knesszet teljes jogú tagja, amíg le nem teszi ezt a nyilatkozatot. 

(16 A. If a Knesset member holds an additional, non-Israeli citizenship, and the laws of the country whose citizenship he holds permit him to be released from such citizenship, he shall not declare allegiance until after he has done everything required on his part to be released from such citizenship, and he shall not enjoy the rights of a Knesset member until he makes his declaration.)

A nagy vihart keltett felszólalás kapcsán Gyöngyösi Márton másnap pontosított: „Tegnap a parlamentben, a Gázában folytatott izraeli vérfürdő kapcsán elhangzott, külügyminiszternek címzett kérdésemben félreérthetően fogalmaztam akkor, amikor a kormány egyoldalú Izrael-pártiságát számon kérve a magyar kormányban és országgyűlésben potenciálisan jelen levő izraeli-magyar kettős állampolgárok által előidézett nemzetbiztonsági kockázatra hívtam fel a figyelmet. Nagyon sajnáljuk, hogy miközben erről senki nem beszél a Jobbikon kívül, addig a félreérthető kijelentéseken most is megindult a szokásos hivatásos rettegés. Ez is jelzi az illető újságírók és közéleti szereplők rossz szándékait és rossz lelkiismeretét. Magyarországnak nem a Jobbiktól, hanem a cionista Izraeltől, valamint az azt itthonról is kiszolgálóktól kell félnie.

Gyöngyösi az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: bár sajnos félreérthetően fogalmazott – ami miatt elnézést is kért -, de azonnali kérdésének szövegkörnyezetét megvizsgálva egyértelműen kiderül, nem zsidó honfitársainkra célzott, hanem a Parlamentben ülő izraeli-magyar kettős állampolgárokra. A politikus szerint azért különösen fontos a vizsgálat az izraeli-magyar kettős állampolgárságú képviselők esetében, mert Izrael az az ország, melynek államfője évekkel ezelőtt kijelentette, hogy felvásárolják Magyarországot, (2007. október 10.http://www.youtube.com/watch?v=sucY49pNY14 ) emellett pedig folyamatosan sérti a nemzetközi normákat. Gyöngyösi kérte a sajtó munkatársait, hogy megfelelően, szövegkörnyezetével együtt értelmezzék az általa elmondottakat, ne keltsenek mesterséges hisztériát. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: megköveti a megbántott honfitársait, a kérdést lezártnak tekinti, pozíciójáról pedig nem kíván lemondani.

Tüntetés

Gyöngyösi Márton hétfői kijelentése elleni fellépésül 2012. december 1-én, több ezer ember gyűlt össze Budapesten a Parlament előtt. A tüntetést a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány facebookos kezdeményezésére a közösségi oldalon olvasható információk szerint a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány szervezte. A rendezvényen Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Bajnai Gordon volt miniszterelnök is felszólalt. Rogán Antal a Tömegtüntetés a nácizmus ellen elnevezésű rendezvényen úgy fogalmazott: a népirtások minden esetben listákkal kezdődtek, ezért elfogadhatatlan, ha valaki nem tanul az elmúlt száz év történelméből. Rogán Antal kiemelte: Magyarország megvédi polgárait. „Nem fogadhatjuk el, hogy Magyarország bármely polgárát csak azért, mert más felekezethez tartozik, vagy más nemzetiségből származik, más értékeket részesít előnyben, méltóságában megsértsék.”

A Békemenetet szervező CÖF szerint a demonstráció eredeti célja a Jobbik képviselőjének pellengérre állítása és a neonáci totalitárius diktatúra visszaidézőinek elítélése lett volna, de a felszólaló politikusok közül ehhez egyedül Rogán Antal tartotta magát.

A tüntetés után

2012. december 3-án a szombati tüntetéssel kapcsolatban Dúró Dóra Jobbikos képviselőasszony azt nyilatkozta, hogy a tömeg számára a helyszínen hurkapálcából és papírból készült nemzetiszínű zászlókat osztogattak és ezen zászlók közül több tucatot a tömeg a tüntetés idején és azt követően megtaposott és széttépett. A Jobbik szóvivője a sajtótájékoztatóján fel is mutatott egy kettétépett zászlót. Szerinte a Jobbik szerint a tüntetésen résztvevő “magyarellenes nagykoalíció” tagjainak “legalább olyan vehemenciával kellene elhatárolódniuk ettől a cselekedettől”, mint ahogy azt Gyöngyösi Márton kijelentése miatt teszik.

Utószó:

Kertész Ákos (Balliberális író, 1994 és 1997 között az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője és főmunkatársa, akit a magyar állam, a magyar nemzet a következő kitüntetésekkel ismert el SZOT-díj (1966) József Attila-díj (1972, 1984) A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981) Az Év Könyve Jutalom (1990) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1991) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992) Arany János-díj (1999) Hazám-díj (2002) Budapest díszpolgára (2002) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) Kossuth-díj (2008) Amerikai Népszavában 2011. augusztus 29-én közölt cikkének részlete:

…A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt…

(A szerző 2012. február 29-én Kanadába távozott és ott menekültstátuszt kért.)

Az általa leírt sorok, nem háborították fel, nem serkentették tüntetésre sem a kormánypártot, sem a balliberális ellenzéket. Vajon miért?

(az adatok forrása: internet)

Tatár József

Rendszerváltó Fórum

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés