Isztambul ősi kincsei
barikad.hu 2012.12.17. 11:41
A Fekete-tenger és a Földközi-tenger átjárójánál lévő Isztambul már ősidők óta lakott volt. A város korai emlékei feltárulnak egy most folyó ásatáson.
Nyolcezer év múltja
Az Oszmán Birodalom egykori fővárosa, a modern Törökország egyik legismertebb települése több ezer éves múlttal rendelkezik, erre derült fény a mostani ásatáson. A Marmaraj projekt keretén belül a török szakemberek a Boszporusz alatt földalattit építenek, ez lehetővé tette, hogy a munkálatok megkezdése előtt a régészek feltárják a város eddig ismeretlen történelmét, mely a becslések szerint akár 8500 évre is visszanyúlhat. 2004 óta mintegy 40 ezer tárgy került elő, cserépdarabokkal együtt ez a szám akár egymillióra is emelkedhet.

A császár kikötője
Zeynep Kalkan, az Isztambuli Régészeti Múzeum igazgatója, az ásatás vezetője a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a feltáró munkálatok 90 százalékát már elvégezték, amelyben hatvan szakértő ötszáz munkás vett részt. Eddig ősi templom maradványokat, csontvázakat, kutakat és lábnyomokat találtak, megtalálták Theodosziusz császár kikötőjét, a Kr. u. 4. századból.

Ő Balambér hun király kortársa volt, aki a hun invázió idején a birodalmába betört vizigótokat letelepítette a nyugati területeken, Galliában és Itáliában. A kikötő közelében 36 elsüllyedt hajó maradványát emelték ki, melyek a Kr. u. 5-11. század között kerültek a tengerbe. A tárgyak – helyreállítás után - az Isztambuli Régészeti Múzeumba kerülnek.
Fontos átjáró
A nagyszabású ásatás tisztázhatja a város görögök előtti ősi múltját, mely nem eléggé ismert a szakemberek körében. A szakirodalomban és az ismeretterjesztő kiadványokban rendszerint azt olvashatjuk, hogy a várost a Kr. 660-as években alapították görög telepesek és Büzantion a tengerszorosokat ellenőrizte az ókor folyamán. Ahhoz azonban, hogy a görögök megvessék a lábukat a fekete-tengeri térségben, előbb le kellett győzni az ott virágzó korai településeket vagy városállamokat.

A legismertebb volt Trója, de a Dardanellákon egyéb ősi és virágzó városok sorakoztak, melyek már a Kr. e. 3. évezredben élénk kereskedelmet bonyolítottak. Kr. e. 1900. körül a térségre a harcias hettiták, a lovas szkíta népek rokonai kiterjesztették fennhatóságukat. Őket a szintén lovas műveltségű kimmerek és szkíták követték, majd a kisázsiai térséget Balambér hunjai is integrálták birodalmukba. Isztambul és környéke nemcsak a tengeri közlekedés szempontjából feküdt kiváló helyen, hanem a szárazföldi kereskedelmi utak is rajta vezettek keresztül, Mezopotámiából a Balkán felé haladó karavánok mindegyike megállt a Boszporusz partján.
OB
|