Szvát-völgyi kutatás

Egy olasz régészeti kutatócsoport vizsgálódik a pakisztáni Szvát-völgyben és Odigramban egy ősi temetőt találtak. A szakemberek szerint oda Kr. e. 1500 és 500 körül temették a közeli települések lakóit. A kutatókat meglepte az új eredmény, hiszen a Szvát-völgy eddig buddhista emlékeiről volt nevezetes. A kutatók mindjárt „indoeurópai népek” ősi emlékének kiálltották ki a lelőhelyet, holott semmi sem utal arra, hogy ott valaha is éltek volna a germán és az angolszász népek elődei. Inkább arra van adatunk, hogy lovas népek, akiket a görög források szkítáknak neveztek, uralták a térséget.

A Szvát-völgy hosszú ideig a szkíták központja volt, a térségből sok kusán emlék is előkerült. A mostani temetőt rejtő Odigram egyébként sokáig a Szvát-völgy fővárosa volt a Hindu sahi dinasztia alatt, a Kr. u. 8-10. század idején, ezt a dinasztiát sok kutató a kései hunokhoz kötik. Stein Aurél Orának azonosította be ezt a helyet, ahol Nagy Sándor harcolt. 

A sírok vallomása

A sírban mesterien megmunkált bronz és réztárgyak hevertek, melyeket meghatározott temetési rend alapján helyeztek a sírba. A fémtárgyakhoz az alapanyagot a helyszínen bányásztak. Egyéb tárgyak, mint kerámiák, és díszítések, orsók és hajtűk is előkerültek, a kutatók megállapították, hogy az eltemetett előkelő hölgyek elefántcsontból készült orsót és hajtát használtak, sőt mellettük olyan üvegcsék is hevertek, melyekben egykor parfüm lehetett.

A temetőben összesen 23 sírt számoltak össze, amelyeket fel is tárják, és mindegyik a buddhizmus előtti időből származik. Néhány sírból kettős temetkezés nyomaira bukkantak, amely felkeltette a régészek érdekldését. A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy rokonokat, főleg házaspárokat temettek el így, hogy a túlvilágon se szakadjanak el egymástól. A sír szerkezete is egyedinek mondható, néhány helyen falat húztak fel, másokat agyagba ásták, de olt, ahol agyagpadot készítettek. Az olasz régészek úgy vélik, hogy a környéken még több temető is lehet, hiszen szerintük ez a virágzó völgy már a bronzkortól sűrűn lakott lehetett.

Rejtélyes lakók

A régészek nem haboztak a feltárt sírokat mindjárt indoeurópainak kikiáltani, holott semmi sem mutat arra, hogy ott valaha a mai germánok vagy angolszászok elődei éltek volna. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a közelben élő dardok elődei élhetek ott a Kr. e. 2. Évezred folyamán. A dardok olyan hegyi népek, akik ma Kelet-Afganisztánban élnek. Sokan közülük előfordulnak a Kalas-völgyben is. Míg sokan úgy vélik, hogy ők valamilyen elő-indo-európai nyelvet beszéltek, sokkal valószínűbb, hogy az ősi népek sokkal inkább egy korai néphez, a dravidákhoz kötődtek, akik már a Kr. e. 2. évezredben benépesítették az indiai szubkontinens északi felét, majd később nagy hatást gyakoroltak a szanszkritra is.

OB