Újragondolt szaka történelem
barikad.hu 2012.12.28. 12:01
Külföldön egyre több tudós veti el azt a régi dogmát, hogy az ókor legerősebb népei, a szkíták vad és kegyetlen barbárok voltak. Legutóbb egy amerikai régész világított arra, hogy a közép-ázsiai lovas népek milyen páratlan és fejlett civilizációt teremtettek a vaskor folyamán.
Alapos kutatás nyomán
Claudia Csang, a Virginiai Sweet Briar College régésze már több ásatási szezont dolgozott végig Kazahsztán egyik ősi központjában, Szemirecsjében. Közel húsz éves kutatómunkáját összegezve nemrégen megjelent könyvében azt állítja, hogy a sírok kutatása során egyáltalán nem talált bizonyítékot arra, hogy a szakák életmódjában egyáltalán léteztek volna brutális és vad elemek, sajnos, azonban még sok tankönyv és népszerűsítő kiadvány még mindig ezekről a dogmákról ír. Csang nyolc kollégájával közösen megjelentettek egy átfogó monográfiát, melyben közzétették a Kazahsztánban végzett kutatásainka eredményét, amelynek címe: „Nomádok és hálózatok: Kazahsztán ősi művészete és kultúrája”. A monográfia a Princeton Egyetem Kiadójának gondozásában jelent meg, egy hasonló tematikájú múzeumi kiállítással szinte egyidőben.
Művészi tárgyak a föld alól
Eredetileg a kiállítást a New Yorki Egyetem Ősi Világok Tanulmánya szervezte meg, ahol bemutatták a közép-és belső-ázsiai szkíta népek: szakák, vuszunok és a paziriki szkíták régészeti emlékeit a Kr. e. 1. évezredből, emellé felsorakoztatták a szomszédos iráni és kínai térség kincseit. Olyan tárgyak kerültek bemutatásra, mint a vuszun törzs arany diadémja, aranyból készült állatfigurák tucatjai, macskafélék, hópárducok, valamint mitikus állatok. Az összes tárgyat a szkíta művészek készítették el aprólékos munkával, amely eleve megkérdőjelezi azt, hogy ezek a népek műveletlenek lettek volna, éppen ellenkezőleg, nagyon fejlett kultúrát és sajátos művészetet alakítottak ki, és a Kr. e. 1. évezredben bizonyítottan kapcsoaltban álltak más népekkel, így az Iráni Felföld népeivel és Közép-Kína földműves társadalmával.
Írásos források tanuvallomása
A korabeli írásos források is általában jókat írtak a szkíta népekről és tisztelték nagy tudásukat. A Fekete-tengeri szkítákhoz látogató Hérodotosz viszonylag pontos képet rajzolt róluk, megemlítette legjelentősebb szertartásaikat és főbb szokásaikat. A kínai krónikák általában kék szemű idegenekről beszéltek, akikkel kereskedelmi kapcsoaltokat alakítottak ki. A görögök Hérodotoszt követően is általában tisztelettel írtak róluk, sőt az egyik szkítát, Anakarkiszt a hét bölcs közé választották. A kutatók úgy vélik, hogy a forrásokon túl a régészet révén kaphatunk életmódjukról pontos képet, az alapján felülírhatjuk a sztyeppei népekről kialakított sztereotípiákat.
Blog a szkíta értékekről
Csang nemcsak egy átfogó szakkönyvet írt a közép-ázsiai szaka és vuszun népek páratlan örökségéről, hanem blogot is indított, hogy a kevésbé feltűnő, mindennapi életmódjukról rendszeresen beszámoljon mind a szakmai közönségnek, mind az érdeklődőknek. Egyik érdekes téma például mezőgazdaság jelenléte a szaka telepeken. Csang azt feltételezi, hogy a közrendű szakák egy helyen éltek, nem vándoroltak és ők voltak azok, akik ellátták élelemmel és munkaerővel a harcosokat és a királyokat. Csang szerint a nomád jelleg nem pontos kifejezés a szakákra vonatkozóan. Sőt, szerinte érdemes lenne azzal is foglalkozni, hogy kik építették a páratlan sztyeppei piramisokat, a kurgánokat és hol, milyen műhelyekben készültek a páratlan aranykincsek.
OB
|