Kínai régészek hatalmas mennyiségű aranypénzre bukkantak Belső-Mongólia területén. A lelet egyedülállónak számít az ókori észak-kínai térség történetében.

Mintegy 3,5 kilogrammnyi ősi aranypénz került elő a Kínához tartozó Belső-Mongol Autonóm Tartomány egyik bányászati központjában, Ordosz városban. A legtöbb pénz a Han-dinasztia korából (Kr. e. 206-Kr. u. 220) való.

Ordosz új kincse

Lian Csilin regionális kulturális örökségvédelmi szakértő azt nyilatkozta a kínai sajtónak, hogy az érméket Huoluocsaideng ősi város egyik gödre alatt hevertek. Nem régészeti ásatásról kerültek elő az első darabok, hanem rendőrök figyeltek fel az értékes darabokra, melyeket kincskeresők a feketepiacon akartak értékesíteni. A régészek úgy vélik, hogy Huoluocsajdeng Észak-Kína egyik legnagyobb ókori városa lehetett.

Ez nem más, mint a hunok egykori központjában, a Sárga-folyó nagy kanyarulatánál lévő Ordosz legnagyobb ipari központja, Ordosz város (kínaiul: Dongseng), mely már az ókori korai szakaszától a fémművesség központja volt, a páratlan bronzkori míves öntvények világszerte ordoszi bronzok néven váltak ismertté és azokat a kutatók a hunok művészeti értékeinek tartják.  

Érmék a Han-dinasztiában

A legtöbb kincslelet az úgynevezett „huocsüan”érmecsoportba tartozik, melyet a Han-dinasztia korában használtak. A lelet azért is páratlan, mert a kínai területeken elsősorban bronzpénzek kerültek elő nagy számban, aranypénzt az átlagemberek nem is láttak életük során, de a numizmatikusok is ritkán jutottak kínai aranypénzekhez. A Han-kori Kínában a legnagyobb értékkel bíró érme az aranypénz volt, melyet sokszor sangbi-nek, vagyis magas értékűnek neveztek. Az érmének meghatározott súlya volt, általában 250-300 grammot nyomott és az egyenértékű volt tízezer bronzérme értékével. Bronzpénz vudzsu-nak nevezték és ebből nagyon sok került elő Kína északi területén, de jutott belőle a mongóliai hun sírokba is.

Egy régi pénzverde

A régészek a rendőrségi bejelentés után munkához láttak és feltártak egy öntőformát, és a pénzverde helyét is meghatározták. Az öntőhely Wudi császár idején alakíthatták ki, aki Kr. e. 156 és 87 között uralkodott. Ő volt az, aki hosszú küzdelem után megszerezte a hunokl a Selyemút bizonyos szakasza felett az ellenőrzési jogot. Néhány forma pedig a rövid ideig regnáló Hszin-dinsztia (Kr. e. 45-23) idejére esik, melyet Wang Mang alapított. Akkor már a hunok egyik része a kínaikhoz pártolt és őket szolgálta.

A kutatók a leletek alapján átértékelhetik az ősi kínai pénzügyi rendszerről szóló elméleteiket és az öntési technológiákról is új képet alkothatnak. A helyszín miatt felmerülhet az  a lehetőség, hogy nem a kínai dinasztia, hanem az Ordoszban tanyázó hunok önthettek maguknak aranypénzt a kínai minták alapján.

OB