Szláv eredet?

A finnugristák szerint a kovász szláv eredetű szó, az orosz és ukrán kvász szóból ered, ami keleti szomszédainknál máig egy üdítő, erjeszett italnak a neve. Fel sem merül bennük az a lehetőség, hogy a szó esetleg őseinké lehetett, mely a középkor folyamán a szkítáktól a hunokon át került át a kései, 9. században kialakult szláv törzsek nyelvébe. A magyar eredet mellett szól a székelyföldi Kovászna településnév, amely ma jelentős fürdőváros és ahol savanyú borvíz buzog fel. Ezen a tájon nem éltek szlávok, mégis megtalálható ez a kifejezés. A kovász valószínűleg az erjedtségre utaló kifejezés, amelyet már a kelet-európai síkság első földművelői, a szkíák is ismerhettek, lévén ők voltak Európa legjobb búzatermsztői, nagyüzemű mezőgazdaságot hoztak létre és ők látták el a görög városállamokat gabonával. Minden bizonnyal ősi tudásuk nem veszett el, hanem tudásuk javát átadták az őket követő nemzedéknek.

Mire jó a kovász?

A kovászt elsősorban kenyér készítéshez használták, az erjesztő alapanyagot már napokkal előtte megcsinálják és hozzáadják az előkészítet tésztához. Van olyan vidék, ahol lisztből, máshol krumpliból, de volt ahol a kiszárított kenyér héjából készítettek erjesztőanyagot. Ez ma is az oroszok erjesztett italának, a kvásznak az alapja. A néprajzosok szerint utóbbi módszer a legrégebbi eljárások egyike. Néháy magyar nyelvjárásban a kovász szót a még nyers kelt tészta egészének megjelölésére használják. A savanykás ízű kenyeret kovászos kenyérnek nevezték ellenben a lepénykenyérrel, amelynek jelentése „nem savanyú”, azt máshogyan sajttalan vagy sótlannak is hívták. Az volt népmeséink hamuban sült pogácsája.

Gyógyító étel

A kenyérsütésből megmaradt kovászt nem dobták ki, hanem vízzel felengedték és langyos helyen erjesztett italt készítettek belőle. Ezt a levet felhasználták levesekhez, de magában, hűsítő italnak is itták. Mivel régen nem volt fejlett gyógyszeripar, a népi gyógyászat a rendelkezésre álló anyagokat ajánlotta a betegek számára, eszerint a savanykás lé jót tett a gyomornak, különösen a rossz emésztésű embereknek ajánlották. Talán Priszkosz rhétor is ilyen hűsítő italról írt, amikor Attila udvarában járt. Ezt a savanykás italt sok helyen ciberének nevezték, de elterjedt a kiszi és keszőce alak is.

OB