Régi dogmák helyett

A bécsi kiállításon látható közép-ázsiai és indiai hun érmekincsek nagyon fontos lenne a magyar őstörténet kutatás számára, ugyanis éppen azt a térséget mutatja be, amely idehaza még jórészt ismeretlen a kutatók számára. Talán éppen ezért maradt érvényben nálunk az a régi dogma, miszerint még mindig nem lehet biztosan azonosítani az ázsiai hun és az európai hun népek azonosságát. A közép-ázsiai térség kincsleletei, érméi, az azon látható jelképek és feliratok nagyon jó alapot jelenthetnek Attila hunjainak az alapos megismeréséhez.

Az érmék tanúsága

Érdemes megfigyelni a közép-ázsiai kusán és hun érmén ábrázolt uralkodókat, azonnal feltűnik, hogy nagyon elenyésző a mongoloid vonásúak aránya, helyette inkább europid arcok tekintenek ránk. Ez megint ellentmond annak a régi elméletnek, miszerint Attila elődei mongoloidok lettek volna, látjuk, hogy már Közép-Ázsiában, a köztes térségben sem viseltek távol-keleti jelleget. Egy-két uralkodónál feltűnik a mesterséges koponyatorzítás, mely ősi szokást már a Kárpát-medencei hunok között is megtalálunk. A 4-5. századi érméken elolvashatjuk az uralkodók címét, déva sahinak nevezték magukat, amely megegyezik a belső-ázsiai hunok tengri kán, vagyis hatalmas uralkodó címével. Valószínűleg így hívták Attilát is, bár őt a bizánci források rendszerint a baszileusz, vagyis a császári címmel jelölték.

Pusztító hunok?

Sajnos, a kiállításon még mindig sokat olvashatunk a hunok pusztításáról, keveset a civilizációs hatásukról. Felemlegetik, hogy Indiában lerombolták a buddhista szentélyeket és más vallási építményeket. OLvashatunk Attila királyunkról is, aki végigpusztította Európát. Az osztrákok és a németek máig annyira rettegnek a hunoktól és Attilától, hogy máig kering közöttük egy mondás: ha valahol rendetlenséget találnak, arra azt mondják, hogy ott a hunok söpörtek végig. A kiállítás leírásában azért találunk elismerő szavakat is őseinkről és keleti rokonainkról, eszerint a késő ókorban és kora középkorban befolyásolták a térség kultúráját és műveltségét. A hun érméken a pusztítás helyett arra találunk bizonyítékot, hogy a hunok megismerkedtek a nagy világvallásokkal, és néhányat államvallás szintjére emelhették. Az egyik ilyen lehetett a Zoroaszter-hit, hiszen tűzoltárok rendszerint szerepelnek az érmék hátoldalán.

OB