Kincsek a fellegvárból

A város lakói római ostrom alatt kincseket ástak el 2000 évvel ezelőtt a fellegvárban, melyet most megtaláltak az erődöt feltáró régészek. Több mint kétszáz, főleg bronzból készült érme, néhány különleges arany, ezüst és bronz ékszer, valamint üvegpoharak kerültek elő Arteziban, a Krím-félszigeten egykor virágzó településen belül.

A Kercstől alig 20 kilométerre keletre található erőd az Azovi-tengeren és a Fekete-tengeren zajló kereskedelmet ellenőrizte. Az ott folyó ásatás eredményeiről nemrég született egy átfogó publikáció az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia című tudományos folyóiratban.

Az erőd mérete

Az artezi erőd 1,3 hektár területen helyezkedik el, mellette egy temetővel. Az erőd egykoron a Boszporuszi Királyság része volt, ahol egy testvérpár, VIII. Mithriadész és öccse, I. Kotüsz uralkodtak és azon vitatkoztak, hogy mi legyen a birodalom sorsa. A Kr. u. 39-ben trónra lépett Mithriadész függeltenségre vágyott, míg öccse a rómaiak védelme alá akarta helyeztetni magát és a birodalmat.

A családról érdemes tudni, hogy valószínűleg szkíta eredetű volt, az egyik előkerült érmén ugyanis thráknak tünteti fel magát Mithriadész, a főkirály, aki annyira megbízott öccsében, hogy őt küldte el tárgyalni Claudiusz római császárhoz. Ő azonban elárulta bátyját és az országot és a rómaiaknál elérte, hogy őt nevezzék ki uralkodónak és testvérét száműzzék a hatalomból. A római császár Didiusz Galluszt, Moesia kormányzóját küldte a Kimmer Boszporuszhoz, vagyis Kercshez, hogy űzze el Mithriadészt és iktassa be a hatalomba Kotüszt.

Mithriádész híveivel együtt Artezibe húzódott vissza a római csapatok támadása elől, akik Kr. u. 45-ben megostromolták és elfoglalták az erődöt. Mithriadészt elfogták és Rómába vitték, akit a császár előbb halálra ítélt, majd megkegyelmezett neki és száműzte a birodalomból. Az egykori király utód és család nélkül halt meg.

Görög hatás

A Fekete-tengernél élt szkíták hiába tiltották meg népüknek a görög szokások átvételét, Artéziben azt találták a régészek, hogy a városban tért hódított az idegen, importált életmód. Sztrabon szerint ez rossz hatással volt a szkíták erkülcseire, lehet, hogy éppen a görög hatásnak köszönhetően árulta el Kotüsz a bátyját.

Artezit magát 1989-ben fedezték fel és úgy találták, hogy a település lakói a görög kultúra befolyása alatt álltak, de elsősorban nem görögök, hanem vegyes népesség élt az erődben és környékén: görögök, thrákok és szkíták. A görögök és a szkíták között sok vegyes házasság létesült, erre az egyik legkorábbi példa Anakarszisz, a szkíták és a görögök bölcse volt, aki görög anyától és szkíta apától született, de valószínű, hogy nem ő volt az egyetlen vegyes házasságból született ember.

Az artezi kincsekben is felfedezhetjük görög-szkíta jelleget, az egy ezüst brosba belevésték Afroditénak, a szerelem görög istennőjének alakját, egy másik, drágakőfoglaltú arany gyűrűben láthatjuk Nemezistés Tükét. A kiégett rétegben sok terrakotta szobor volt, egyik éppen Démeter istennőt ábrázolja, aki a termékeynségért és a jó termésért felügyelt. Láthatunk harcosokat lovon és még sokféle egyéb ember és isten ábrázolásokat.

OB