A középkorban híres szentről, Antalról a magyar kódexek népmesei fordulatokban gazdag legendákat meséltek.

Szent Antal fordulata

Remete Szent Antal egy jómódú egyiptomi családban született, alig volt még húsz éves, amikor szülei meghaltak és ráhagyták vagyonukat. Antal egyszer a városban, ahol lakott, egy prédikációt hallott, amely éppen Máté evangéliumát idézték: ,,Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között... Aztán gyere, és kövess engem!'' Ennek hatására az ifjú szétosztotta vagyonát és elvonult a sivatagba, hogy ott remete életet éljen. Egész életét teljes elvonulásban töltötte, csak idős korában találkozott Remete Szent Pállal és sokáig az ő barlangjában élt. Szerény, de szentségben teljes élete miatt ma is sokan könyörögnek hozzá, elsősorban a betegek és azok, akiket megszállt az ördög.

Szent Antal példaképe volt a szerzeteseknek, hiszen még a sivatagban is virágzó gazdaságot teremtett. Élete végén egy kis pálmafás oázisban élt. Halála napját január 17-ben állapították meg a szentté avatók. Kultusza már korán kialakult és olyan nagy tiszteletnek örvendett, hogy a bizánci uralkodók meg akarták keresni jeltelen sírját a sivatagban, de munkájuk addig nem hozott eredményt, mígnem Gábriel arkangyal megmutatta nekik Antal nyugvóhelyét. A bizánci uralkodók sokszor fohászkodtak Remete Szent Antalhoz, egyszer az egyik lányát kilenc ördög szállta meg, akik a szent nevére hagyták el a testet, máskor Jusztiniánusz császár gyermekáldásért könyörgött hozzá.

Táltos küzdelem

Remete Szent Antal egyik történetét a középkori magyar Debreceni kódex örökítette meg számunkra, amelyben a szent az állatalakokban megjelenő ördögökkel küzd, akik szarvukkal és karmukkal tépték a húsát. Antalnak Jézus nyújtott segítséget, aki az égből fényességet árasztott és ettől az ördögök megijedtek és elfutottak. A történetben felsejlik a táltosok viaskodásának jelenete. Lehet, hogy ezt már a magyarok szőtték bele az eredeti történetbe. Bálint Sándor néprajzkutató egyébként azt tanácsolta, hogy tüzetesen át kellene vizagálni a szentek legendáit, melyekben magyar népmesei elemek rejtőzhetnek.

Az állatok védője

Szent Antalt már kezdetektől a háziállatok védőszentjeként tisztelték, a közpkorban szokássá vált, hogy ezen a napon megszenteltették az istállót és a benne lévő jószágot. Régen, a kolostorok vetőmagot termeltek, azt is megszentelték és utána átadták a helybéli földműveseknek, hogy mindig bő termés legyen a szántóföldeken.

OB