„ Kiskarácsony-nagykarácsony
Kisült-e már a kalácsom? „

Szokás volt továbbá a regőlés is, amelynek eredete az őstörténetig nyúlik vissza, a sámánok varázsigéjének kántálását idézik, refrénje, mindig a : „Haj regö rejtem” mondatból áll.
Az éneket mindig a beköszöntővel kezdik: „Kelj fel, gazda, kelj fel, szállott Isten házodra…”, 
majd a jókívánságok jönnek: „Adjon az Úristen ennek a gazdának két szép ökröt…”
ezután csodaszarvasról vagy Szent Istvánról énekelnek: „Amott keletkezik egy sebes patak, legeltetem juhaim, csodaszarvasnak ezer ága-boga…”
majd a házban lakó lány vagy legény nevét is összeregölik: „Itt is mondanának egy szép leányt, kinek neve volna, Nagy Gizella volna…”
végül a záradékban az ajándékokra utalnak a regösök, amit kapni szeretnének: „Sarokban a zacskó, tele van százassal, fele a gazdáé, fele a regősöké…”

Az újév kezdetét a világon mindenhol megünneplik, a legtöbb helyen már naptári évhez igazodva és nem a csillagok állásához. Az év első napjához számtalan népi hagyomány, babona fűződik, amely a gazdaság, család jólétét és szerencséjét hivatott elősegíteni különböző jóslásokkal, mágikus szertartásokkal.
Ezen a napon végzett cselekedetek, mind kihatnak az elkövetkezendő évre, ilyenpéldául :
A szilveszteri-újévi lencse evés, ami sok pénz hoz a házhoz.
Különböző magvakat szórtak szét a házban, hogy biztosítsák a jó termést.
Újév első napján a férfi látogató szerencsét hoz, női látogató szerencsétlenséget, rosszkedvű vendég egész éves bánatot hoz a házra.
Semmit nem szabad kivinni a házból még a szemetet sem, mert akkor egész évben kimegy a házból a szerencse.
Tilos volt kölcsönkérni, mert akkor egész évben kölcsönből élnek.
A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, ez volt az aranyvíz,aki abból ivott arra gazdagság várt. 
Zsebeket, pénztárcákat meg kell tölteni pénzzel, hogy egész évben sok pénz legyen benne.
A magyar néphit szerint , aki az év első napján korán kel egész évben korán fog kelni, ha hideg vízben mosakodik egész évben friss lesz, viszont aki gyengének és betegnek érzi magát egész évben beteges lesz

Nagyon sok újévi szokás és babona az időjóslással volt kapcsolatos, ami nem is csoda hiszen felmenőinknek a megélhetést a föld jelentette, így az időjáráson múlt nagyrészt lesz-e betevő falat az asztalon vagy sem, bőség vagy szegénység vár a házra.
Például: Ha újév első napján süt a nap, akkor egész évbe szép idő várható és sok dinnye terem
Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
Ha újévnapján piros a hajnal szeles esztendőre kell számítani.
Ha hideg csípős szél fúj, hosszú és tartós lesz a tél
Vagy a hagymakalendárium, aminek a lényege, hogy 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, amelyik reggelre nedves lett annak megfelelő hónapra sok esőt, csapadékot jósoltak

De nemcsak az időjárásra voltak babonáink, hanem a párválasztásra is, hiszen melyik hajadon ne lett volna kíváncsi arra ki lesz a jövendőbelije, ekkor házilag gyúrt gombócokba beletették a kiszemelt legények neveit és amelyik hamarabb feljött a vízfelszínére az a fiú volt a szerencsés választott. Más helyeken a lányok forró ólmot öntöttek hideg vízbe és azt lesték milyen betűt formál, mert azzal a betűvel kezdődött a fiú neve, vagy férfinadrágot tettek a párnájuk alá és reggelre megálmodták a férjjelöltet.
A vénlány csúfolása ugyanolyan része volt az újév első napjának, mint a babonák. A legények szalmabábút csináltak és amelyik házban vénlány lakott, annak a háznak a tetejére titokban feltették az éj leple alatt, azonban ha a gazda észre vette őket, akkor a létrát kivette alóluk és az egész éjjelt a tetőn kellett tölteniük.