Egy páratlan lelet

Németországban 2010-ben találtak rá egy 2600 éves kelta leletre, mely átírhatja az ókori népről kialakult negatív képet. A Duna egyik mellékfolyója, a Bettelbühl mellett egy páratlan eőkelő kelta sírt fedeztek fel. Nem messze Heuneburgtól, egy ősi kelta település tárult fel, és belebotlottak egy kelta hercegnő sírjába. A gazdag arany- és a borostyán mellékleten kívül egy földbe mélyesztett sírhelyet fedeztek fel, ahol a sírkamrát masszív tölgyfa gerendákból ácsolták. 

Római torzítás

A római szerzők a keltákat kevert népeket írták le, ami azt jelenti, hogy sokféle törzsből álltak, és valószínűleg királyságokat hoztak létre. Sajnos, társadalmi szervezetükről nagyon töredékes anyagok maradtak az utókorra, ugyanis egyedül ellenfeleik, a rómaiak készítettek róluk feljegyzéseket, azok pedig nem sokat írnak a kelták társadalmi felépítéséről.

A keltákról azért alakult ki olyan negatív kép a latin nyelvű munkákban, mert az északi harcosok Kr. e. 387-ben elfoglalták Rómát és ott nagy pusztítást végeztek. A Brennus vezette kelták gazdag sarccal távoztak Itáliából. Ezek után a keltákról csak rossz és eőnytelen képet festetek a rómaiak, hangsúlyozták, hogy északi szomszédjaik műveletlenek és kegyetlen harcosok. Ezt a rendkívül torz képet kívánják megváltoztatni a régészek.. A jelenlegi ásatás vezetője, Dirk L. Krausse szerint a kelták nem voltak elmaradott és műveletlen népek, éppen ellenkezőleg, a kelták a Felső-Duna mentén fejlett életformát alakítottak ki, sőt városokat alapítottak, amelyek köré hatalmas falat húztak fel. A most feltárásra kerülő településen páldául 10 ezer ember élt. A városban éltek szerették a külföldi luxustárgyakat, elsősorban etruszk arany ékszereket viseltek, görög bort ittak és hispániai étkészlet került az asztalukra.

Kelta rejtély

A kelták eredeti központja a mai DélnyugatNémetország és Észak-Franciaország között volt és onnan terjeszkedtek a szélrózsa minden irányába. Eljutottak a Brit-szigetekre, ahol máig élnek leszármazottjaik, a skótok és a walesi-ek. Keletre pedig a Duna-vonalán keresztül eljutottak Pannoniába és ott a szkítákkal egyedülálló kultúrát teremtettek. Sajnos, mindkét népről kevés adatunk van, pannoniai tartózkodásukról leginkább a régészeti leletekből kaphatunk adatokat. A rómaiak Kr. e. 9-ben tették tartománnyá Pannoniát, de az idegen uralom alatt sem tűntek el nyomtalanul a korábban itt élt népek, így mind a kelta törzsek a szkíta-szarmata szövetség továbbra is lakóhelyükön maradtak és akár megélték a hunok bejövetelét.

OB