"Frantisek Rákoci"

Kelet-Szlovákia metropoliszában már nem akarják, hogy a magyar nacionalista politika megszállja a szlovák történelmet. Semmilyen szervezet nem akadályozta meg eddig a mindenféle magyar lobogókkal felszerelt csapatok behatolását Kelet-Szlovákiába és a kassai temploma – a Szent Erzsébet templomba. A szent földet egyedül magának az egyháznak kellett megvédenie. Szent Erzsébet ünnepén elhangzott egy felszólítás Frantisek Rákoci* maradványainak az átköltöztetésére Magyarországra. 

„Felszólítom az egyházi és polgári intézményeket, hogy kezdjék el a tárgyalásokat Frantisek II. Rákoci és hozzátartozói hamvainak az áthelyezéséről Magyarországra. Mi, hívők és szlovákok, nektek, magyaroknak ezeket köszönettel átadjuk és ti, magyarok ezeket tárt karokkal fogadjátok. Ezzel befejeződnek a feszült helyzetek, és jobb barátok és szomszédok leszünk. Ámen.” Ezzel végződött Alojz Tkác érsek előadása. Azzal érvel, hogy maradjon meg ez istentiszteleti hely méltósága és szentsége. A templom területén olyan visszaélések történnek, amelyeket a hívők nem tudnak elfogadni. E templom nem az a hely, ahol szítani lehet a nacionalista és irredenta eszméket, mintha egy másik államhoz tartozna – a magyar államhoz – ez megszentségtelenítés.

Az egyház maradt az utolsó bástya: hisz a kassai érsekség a Szentszék által lett létrehozva, területe az állam határain belül található, és a templom tere megkérdőjelezhetetlenül szlovák fennhatóságú. A Matica slovenská azon oldalon áll, mely kimondja, hogy ne lehessen ilyen módon felhasználni a templomot politikai célokra. Itt nem csak a magyar hívőkről van szó, nem csak arról van szó, hogy ezek ellentmondanak a római katolikus egyház és a kassai püspökség elveinek. A lényege az, hogy ezek mítoszokat állítanak fel, melyek ellentmondanak a szlovák történelemnek, ellentmondanak a jószomszédi egymás mellett élésnek, és melynek célja feltámasztani a nem létező nagymagyar mitológiát.

Frantisek II. Rákoci földi maradványait 1906-ban hozták ide Törökországból – tehát az erőszakos magyarosítás kicsúcsosodásának idején. Azért vannak Kassán, mert ez volt a Habsburg ellenes felkeléseknek egyik kulcsfontosságú központja.

Pusztítás és hanyatlás

A felkelők a török hadak segítségével foglalták el Kassát. A felkelések a reformációval és a rekatolizációval voltak összefüggésben. Ezekben nagy részüket kivették a paraszti tömegek, többségükben szlovákok. A felkelések főleg Szlovákia területén voltak, mert a királyság azon része, mely ma Magyarországhoz tartozik, török megszállás alatt volt. Sok vérontást és pusztítást hoztak majdnem az egész mai Szlovákia számára. Trencianska Turna mellett 1708 augusztusában játszódott le a legnagyobb összecsapás, melyben Rákoci seregei óriási vereséget szenvedtek, sok ezer halottjuk volt, és ezek után már semmilyen ígéret nem segített, mely szociális javakat kínált, hogy a parasztok tömegeit odacsábítsák a kurucokhoz. 

Határokon átnyúló demonstrációk

A gőgös nacionalista próbálkozások és a Frantisek II. Rákocit felhasználva elkövetett magamutogató visszaélések a mai magyar hazafiság leple alatt elfogadhatatlanok. Csehországban volt felnevelve, Kölnben házasodott, és latinul beszélt. Csak felnőtt korában tanult meg magyarul (!) a birtokain, és katonai vereségei után száműzetésbe kényszerült Törökországba az oszmán támogatóihoz. A magyar felfogásban és iskoláskorú fiatalság oktatásában így valójában uhor történelemből való szláv népesség kisajátítása is zajlik. Emellett az egész környék a Borsi kastélynál, ahol született, Tokajig és a mai Sarissky Potok-ig (Sárospatak) – ahogy Ján Kollár ’Slavy dcera’ könyvében is írja és Ján Komensky is jegyzi, aki ott tanult – tele volt szláv telepessel.

E felkínált lehetőség Rákoci hamvainak és hozzátartozóinak áthelyezésére Kosiceről Ostrihomba (Esztergom) nagyvonalú és engedékeny. Gátak nélküli ünnepségeket tesz majd lehetővé a magyar szomszédjainknak, úgy, ahogy azt tették a fasiszta Horthy esetében is. Így akkor már nem fognak rendezni nacionalista és irredenta ünnepségeket a kassai templomban, melyek így csak forrásul szolgálnak a vallási, nemzeti és államközi feszültségeknek és nézeteltéréseknek, és végleg gátat vetnek a történelem olyan értelmezésének, ahogyan az nem történt meg. 

A Matica Slovenská támogatja a közös uhor történelem emlékezetének felújítását. Például a helyi MS Velky Sarisban (Nyagysáros) hozzájárul a falu feletti Rákoci-vár felújításához, akinek az ukrajnai Mukacevo-tól és a mai magyar Sárospatakig életútjának része. Ezt azon meggyőződésből teszi, mert fontos támogatni mindazt, ami közös volt a történelmünk során – uhor és nem kizárólag magyar.

(olvasónk fordítása)