Vita a bizánciakkal

A Képes Krónika tudósítása szerint a magyarok a következő okból vesztek össze a bizánciakkal. A Konstantinápolyban élt Piroska bizánci császárnő sokszor hallotta az udvarban, hogy férje, II. Komnénosz János (1118-1143, a magyar krónikában Mauritius) rendre azt hangoztatta, hogy ő parancsol a magyaroknak. A császárnénak, Szent László király lányának rosszul esett népének gyalázása, ezért egyszer követet küldött II. Istvánhoz és megüzente, hogy mit terjesztenek róla Konstantinápolyban. Valószínűleg a hatalmas és dicsőséges uralkodó felháborodott és számon kérte et a császáron, hogy mit terjeszt róla. Ekkor azonban a császár rendreutasította és becsmérlően beszélt vele. II. István azonban nem ijedt meg a bizánciaktól, hanem cselekedett: összegyűjtötte seregét és megindult ellenük.

A történészek úgy vélik, hogy nem ez volt a hadjárat elsődleges célja, hanem inkább az, hogy a bizánciak adtak menedéket Álmos hercegnek és oda menekültek azok a magyarok, akik nem értettek egyet István politikájával.

Magyar hadjárat

1127-ben István hadával kivonult az országból és a megtámadta a vele szomszédos birodalom városait, sokat tűzzel-vassal pusztította el. Felperzselte Nist és Szófiát és egészen a mai Plovdiv városáig jutott el. A tartomány lakói nagyon megijedtek, a krónikai beszámoló úgy tudja, hogy az ott élt népek annyira rettegtek a magyar királytól, mint a villámcsapástól és még a síró gyerekeket is István király nevével ijesztgették. A magyar had benyomult a Balkánra, feldúlták a bolgárok földjét, majd ostromgépekkel a görög városokat támadta meg. A görög uralkodó nem szállt szembe Istvánnal, hanem biztonságos udvarából szemlélte, a magyarok pusztításait.

OB