Egy amerikai eredmény

Még a hazai bulvárajtó is hírt adott arról, hogy Spencer Wells amerikai kutató azért utazott hazánkba, hogy több száz génmintát gyűjtsön be és ezáltal kiderítse: honnan jöttek a hunok. Úgy látszik, külföldön tisztában vannak azzal, hogy mi vagyunk Attila népe. Eredménye szerint Közép-Ázsiából, Szibériából vándoroltak el Közép-Európáig a mai magyarok ősei. Nemcsak a hazai leletekből lehet kimutatni a hunok egykori jelenlétét, hanem a tőlünk távoli, nyugati sírokból is, hiszen a hunok a gótokkal együtt éltek elég hosszú ideig. Nemrégen egy németországi sírból mutatták ki a hunok genetikai jelenlétét.

Bajor lelet

A bajor szakemberek elsősorban azokra a koponyákra voltak kíváncsiak, amelyeken a mesterséges torzítás jeleit találták. Ez a szokás ugyanis főleg a szarmata-hun törzsszövetségre volt jellemző Európában, eredete egészen Közép-Ázsiáig követhető. Ilyen deformált koponya tömegével került elő a Kárpát-medencéből, de Németországból is. A német kutatók most DNS mintát vettek néhányból, hogy megtudják, valóban hunok voltak-e az eltemetett népek. Az egyik különleges lelet Regensburg mellől került elő, Bajoroszágból. A temetőt 5. századra keltezték, amelyben egy olyan nő feküdt, akinek a koponyáját gyermek kora óta mesterségesen torzították. A kutatók nem tudták eldönteni, hogy vajon a gót törzsek vettek-e át idegen szokásokat, vagy a sírban talált nő a hunokhoz tartozott, ezért genetikai vizsgálatot végeztek el és a koponyából mitokondriális DNS-t nyertek. Az eredmény kimutatta, hogy a nő részben ázsiai származású volt, ami a szakemberek szerint hun voltát igazolja. Sőt a sírban talált egyéb emberi maradványokból vett genetikai mintákból kiderült, hogy azok az egyének, akik nem vették át ezt a különös szokást, azok is a hun törzsi közösség tagjai lehettek, nem pedig germánok/gótok. A kutatók most abban reménykednek, hogy a közeljövőben egyre több eurázsiai sztyeppei néptől származó genetikai minta áll majd rendelkezésre, a hunoktól, avaroktól és persze a magyaroktól, és ezáltal tisztázni tudják eredetüket és meg tudják állapítani, hogyan hatottak ők, a hunok és utódaik az európai genetikai pólusra. A németek nem tartják kizártnak, hogy a hunok vándorlási útvonala mentén még sok, mai európai nép ma is a hun géneket őriz.

Új történeti szemlélet

A genetikai eredmények azt mutatják, hogy a hunok nagy számban jelen voltak a nyugat-európai térségben, ezért érdemes lenne jó néhány korábbi dogmát átírni. Eddig például sokan megkérdőjelezték azt, hogy a hunok háborúzhattak-e a burgundokkal nyugaton, illetve hagytak-e bármilyen nyomot is a mai Németország területén. Az egyre előkerülő leletek arra hívják fel a figyelmet, hogy a mai Németország területén is megtelepedhettek, hiszen Attila vezetői a mai német területeket is uralmuk alá vonták. Nagyon valószínű, hogy a térségben éltek hun közigazgatási vezetők, akik szemmel tartották a gótokat és beszedték tőlük az éves adókat. Ezen kívül egyéb hun csoportok, obsitos katonák családjukkal is megtelepedhettek. Számukat ma még nem tudjuk bizonyosan, de a közeljövő kutatásai erre is választ adhatnak.

OB