A farsang utolsó napjai
barikad.hu 2013.02.11. 17:39
Hamvazószerdán beköszönt a böjti időszak, előtte azonban még a vidámságé volt a főszerepe: a közösségek mulattak és elbúcsúztatták a telet.

A mulatság vége
A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart, az utolsó néhány napot farsangfarkának nevezik. Ennek az utolsó napján, általában húshagyókedden temetik el jelképesen a telet és nagy hanggal űzik el a gonoszokat a falvakból. Utóbbinál a falu apraja-nagyja vagy kereplőt fogott, vagy a háztartásokban könnyen elérhető fedőket, fazekakat vittek magukkal a fiatalok, hogy azzal zajt keltsenek és elűzzék a falvak életét megzavaró erőket. Ekkor tartották a téltemetést is: sokszor egy öregasszonynak felöltöztetett bábút készítettek, azt végighordozták a falun, a végén vagy a közeli folyóba lökték, vagy egy máglyán égették el, jelezve, hogy a télnek immáron vége van. A harmadik jellegzetes cselekedet volt a termékenység varázslat, amikor a mulatságon sétáló fiatal lányokat vesszőből font korbáccsal megcsapkodták, hogy sok gyermekük legyen, elkerülje őket a betegség.

Asszonyfarsang
A mai napot a néphagyomány húshagyóhétfőnek, böjtelőhétfőnek nevezi. Ez a nők napja, ilyenkor nem dolgoztak, csak mulatoztak, korlátlanul ehetnek ihattak, sőt zeneszó mellett férfi módra nótáztak. A Kárpát-medencei egyes helyein szokásban volt, hogy a nők férfiruhába öltöttek. Az asszonyok nem sütöttek-főztek, hanem előre elkészített ételeket fogyasztottak, jellegzetes farsangi ételeket, pogácsát, sonkát, fánkot. A mulatás után következett a szigorú böjt, melynek egyik előírása volt, hogy nem lehetett kézfogót vagy esküvőt tartani, az eladósorban lévő lányoknak ezért ki kellett várni a hosszú, negyven napos időszakot, hogy újra bálozhassanak és megismerkedhessenek jövendő férjükkel.
Mágikus fánk
A farsang jellegzetes étele volt a rétes, úgy vélték, hogyha az jól nyúlt, szerencsés év vár a családra. Máig jellegzetes étel a fánk, ezzel kínálták a családba betoppanó vendéget, ezt fogyasztották a farsangfarka napjaiban. Mágikus erőt tulajdonítottak neki, amelyik házban fánkot sütöttek, annak nem vitte le tetejét a vihar. Bács megyében érdekes szokás volt, hogy az első fánkot eltették, megszárították és porrá törve a beteg állatoknak adták.

OB
|