Román és külföldi régészek már eddig is értékes bronzkori leleteket Bánát területén, de most, a Déva-Lugos autópálya építés során egy különleges temetőre bukkantak. Nagyon valószínű, hogy a Magyar Alföld keleti fele a bronzkorban központi helyet foglalt el.

Leletmentő ásatások

Temesvár és Lugos között fekvő Bégakörtés (ma Paru) falunál végzett leletmentő ásatás során ötven bronzkori sírt találtak meg, amely a mai Románia legnagyobb temetőjének számít. A leletre a Bánáti Múzeum régészei, Florin Drasovean és csapata találtak rá még a múlt nyáron, amikor a dél-erdélyi autópálya Belence-Bozsor közti szakaszán dolgoztak. A temetőn kívül még hat bronz-, római kori, valamint a középkorból származó település maradványai kerültek elő a föld alól. A régészek úgy vélik, hogy a bégakörtési lelet az egyik legjelentősebb, hiszen a temetőből végre megismerhetik a bronzkor végi temetkezési szokásokat. A radiokarbonos vizsgálat kiderítette, hogy a temetőt a Kr. e. 1350-1300 közti időben használták.

A temetés egy kör alakú, egy méter átmérőjű gödörben történt, melyeket hálószerűen csoportosítottak, valószínűleg egy csoportban lévők egy családból származtak. Az eddig feltárt sírokból kiderült, hogy a halottat máglyára helyezték és a sírmellékleteket is vele együtt égettek el. Ez magában foglalt egy agyag oltárat, ahová felajánlásokat és különböző edényeket helyeztek el, melyek a halotti tor idején voltak használatosak. Azt még nem döntötték el, hogy a temetőt megmutassák-e a turistáknak a közeljövőben, de az már szinte bizonyos, hogy a leleteket valamilyen formában bemutatják a térségben.

Bronzkori település

Bégakörtéshez nem túl messze, az Arad és Temesvár között elterülő Mezőzsadány falu mellől pedig egy jól megerősített bronzkori település maradványát tárták fel román és külföldi régészek, amelyről kiderítették, hogy körülbelül három és fél ezer éves volt, vagyis időben is közel áll a fenti temetőhöz. Az eddigi ismeretek szerint az építmény együttes 1800 hektáron terült el, az erődöt négy, gyűrű alakú földvár védte.

OB