Kovács Béla szervezett és konspirált kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal - nyilatkozta Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke hétfőn azt követően, hogy a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok képviselői zárt ülésen adtak tájékoztatást a testületnek a kémgyanúba keveredett jobbikos európai parlamenti képviselő ügyéről. A tanácskozáson elhangzottakat az Alkotmányvédelmi Hivatal 2043-ig titkosította.

Németh Szilárd, a bizottság alelnöke újságíróknak elmondta: a szolgálatok hosszú ideje tartó mély és alapos tényfeltáró munkát végeztek Kovács Béla hírszerző és kémtevékenysége kapcsán. A szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a bizottság tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fent az orosz titkosszolgálattal. Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése és a legfőbb ügyész mentelmijog-kikérése meglapozottnak és jogszerűnek tekinthető - tette hozzá.

A fideszes képviselő megdöbbentőnek nevezte Vona Gábornak, a Jobbik elnökének és Mirkóczki Ádámnak, a bizottság jobbikos tagjának viselkedését - akik szavai szerint - előbb bagatellizálták az ügyet, majd a tények megismerése után, "foggal, körömmel védték Kovács Bélát. "Azt a Kovács Bélát, aki a jelek szerint nemzet- és hazaárulásával leginkább a Jobbik szavazóit köpte szemen" - fogalmazott Németh Szilárd, aki szerint ebben az ügyben Vona Gábor és Mirkóczki Ádám felelőssége menthetetlen.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke úgy nyilatkozott: "van kémügy, de nincs James Bond". Azt mondta, sok kérdésre fény derült, de sok részlet még tisztázatlan. Ugyanakkor leszögezte: politikailag tisztán látnak, "a Jobbik az orosz érdekszférát választotta". Jogi értelemben nagy a felelőssége az ügyészségnek, mert egész Európa figyelni fogja az ügyet - tette hozzá Molnár Zsolt, aki kérdésre kijelentette: nagy valószínűséggel olyan dolgok vannak az ügyészség kezében, amelyek megalapozzák a gyanút.

Molnár Zsolt nagy bajnak nevezte, hogy szóba kerültek a szolgálatok birtokában lévő kép- és hangfelvételek, amelyeket a Németh Szilárd megemlített. Szerinte ez az információ nem kerülhetett volna nyilvánosságra, ezért az erre vonatkozó kérdést sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

A szocialista politikus szerint indokolt volt, hogy a Belügyminisztérium és a szolgálatok képviselőit zárt ajtók mögött hallgatták meg, személyes véleménye viszont az, hogy a jobbikos képviselők meghallgatása történhetett volna nyílt ülés keretében. Ebben a kérdésben ügyrendi döntés született, a testület tagjainak többségi - kormánypárti - szavazatával tartottak zárt ülést.

Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja azt mondta: pártja számára elsőrendűen fontos az, hogy látni lehessen: miként növekszik az orosz befolyás Magyarországon, ezért tisztánlátást követelnek Kovács Béla ügyében és a paksi szerződésekkel kapcsolatban egyaránt. Azt mondta, meggyőző tájékoztatást kaptak az ügyről, s bebizonyosodott, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó.

Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy tisztázódjon, milyen szerepe van az ügyben a Jobbiknak és Kovács Bélának, aki mellett - mint Szél Bernadett mondta - a Jobbik teljes mellszélességgel kiáll. Az LMP-s politikus szerint Kovács Bélának és a Jobbiknak is van még mondanivalója az ügyben.

Az ügy politikai hátterét kell vizsgálni, hogy kiderüljön milyen orosz befolyásszerzés zajlik Magyarországon és az Európai Unióban - összegzett.

Molnár Zsolt és Szél Bernadett is kitért arra, hogy a kémkedéshez nem feltétlenül kell kém, vagyis nem kell külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. A nyilvánosságra hozatal időpontjára vonatkozó kérdésre mindketten azt felelték: a szolgálatok képviselői megindokolták, hogy miért pont most került elő Kovács Béla ügye.

A Magyar Nemzet múlt csütörtöki számában írt arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla tagadta, hogy titkosszolgálat tagja.

A hétfői ülésen megjelent Vadai Ágnes (DK) független országgyűlési képviselő is, aki átesett a szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzésen, de a bizottságnak nem tagja, a kormánypárti és a jobbikos képviselők pedig nem szavazták meg, hogy részt vehessen az ülésen. A DK-s politikus azt mondta: kérni fogja a Belügyminisztériumtól, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentációt megtekinthesse. Ha van kémkedési ügy, akkor az nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió ügye is, arról az EU polgárainak is tudniuk kell - érvelt Vadai Ágnes.

A zárt bizottsági ülésen elhangzottakat az Alkotmányvédelmi Hivatal 2043-ig titkosította.