Keresztény nyomok

Az előkerült emberi maradványok mellé keresztény mellékleteket helyeztek, ezért a kutatók úgy vélik, hogy a környéken már széles körben elterjedt Jézus hite. A maradványokat átszállították a Nemzeti Történeti és Régészeti Múzeumba, hogy vizsgálat alá vegyék őket. Nem lehet tudni, hogy a román régészek mit állapítanak meg róluk, nem tudni, hogy mely népekhez tartoztak.

Szkíta nyomok

A feltételezés szerint ez volt a régi Tomis város temetőjének egy része. A települést még Kr. e. 600 körül alapítottak görög telepesek, hogy a Fekete-tenger nyugati partján szkítákkal kereskedjenek. A területen az ókortól kezdve szkíta törzsek éltek. Hérodotosz szerint a trákok és a géták lakóhelye volt, majd a dákok is megtelepedtek ott. A görögök a kikötőt foglalták el és fontos ipari alapanyagokat szereztek be onnan. Talán Erdélyből, az agatürszök lakóhelyéről szállítottak aranyat, sót és egyéb értékeket. A település az egész ókor során virágzott. A római időben Moesiának nevezték el, majd Diocletianus 3. század végi reformja révén sok tartományt átneveztek, ekkor Constanta környéke az ott élt lovas népektől Szkítia nevet kapta és ezt a kifejezést egészen a 7. századig viselte. A terület a 6. század végén avar kézre került.