|
A Don ősi városa
Magyar Vagyok 2014.05.26. 17:18
 A Don-folyam torkolatát szkíta népek lakták az ókorban. Melléjük települtek a görög kereskedők, hogy Szkítia páratlankincseit megvásárolják és nyugatra szállítsák. Az a hely, ahol az árucsere történt, hatalmas várossá nőtte ki magát, amelyet a görög források Tanaisznak neveztek el.
Régmúlt emlékek
Tanaiszminden bizonnyal a Don-folyam nevéből keletkezett. A nemzetközi szakirodalom szerint a települést a görög hajósok, nevezetesen a milétosziak alapították Kr. e. 600 körül, de azt a tényt nem emlegetik a kutatók, hogy a település és környékét már azt megelőzően is szkíta törzsek népesítették be. A régészeti feltárások bebizonyították, hogy már a bronzkorban is éltek ott lovas népek, akik kurgánsírokba temetkeztek, és ez a fajta temetkezési mód több száz éven át, egészen a római időben is megmaradt. A genetikusok megállapították, hogy az ott élt emberek az R1a haplocsoporthoz tartoztak, ami megint azt erősíti meg, hogy az ott élt lakosok túlnyomórészt szkíták voltak.
Kereskedelem a tengeren
Tanaisz az ókori európai kereskedelem egyik központjává vált, ahonnan a görögök szkíta gabonát és tartósított halat szállítottak, de ott jutottak hozzá Szkítia egyéb luxus cikkeihez is. A városban 1955-ben végeztek alapos feltárást és a kiásott emlékeket a mai Rosztov-na-Don város melletti régészeti komplexumban helyezték el, amely a modern várostól 35 kilométerre található. A város hosszú ideig virágzott, de a 330-as években a gótok elpusztították. A település gyorsan kiheverte a barbár támadást és később is a szkíták és hunok központja maradt. Az érett középkorban a Földközi-tenger kikötőiből kiszorult Velence alapított magának kereskedelmi telepet a tatárok engedélyével.
Tanaiszi táblák
Az ősi városból előkerült néhány feliratos emlék, a leghíresebbek az úgynevezett Tanaiszi-táblák, amelyeken görög nyelven olvasható az ott élt uralkodók nevei. Ezek között találunk szarmata és görög neveket, ami ismét arra utal, hogy sztyeppei lovasok és görög hajósok vegyesen lakták a területet. A feliratok a Kr. u. 3. század elejéről valók. Egyesek szerint azokban bukkan fel először a horvátok nevehoruat alakban, akiket sokan szarmata eredetűnek vélnek, mások a Skandináv-szkíta kapcsolatokra találtak benne adatokat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
