Kormányzói hatáskör

Az ország irányításának hatékonysága azonban megkövetelte az egyszemélyű kormányzást, ezért a rendek 1446. június 6-án úgy döntöttek, hogy Hunyadi Jánost egyszemélyben megválasztják kormányzónak. A sikeres hadvezér 1453-ig töltötte be ezt a tisztsget, ezzel együtt korlátozott királyi hatalmat kapott. Egy négyfős testület segítette munkáját, akiknek beleszólásuk volt a bárók és a főpapok kinevezésébe. Hunyadi birtokot csak 32 jobbágytelek nagyságáig adományozhatott, ellenben a pénzügyekben szabad kezet kapott és a királyhoz hasonlóan szabadon vethetett ki adót és más terhet. Az igazságszolgáltatásban pedig egy tizenkét fős testületet rendeltek ki mellé, akikkel közösen határozott a fontos kérdésekben.

Nehéz évek

Hunyadi éppen kormányzóságának idején vesztett csatákat, többszöri próbálkozás ellenére nem sikerült visszaszereznie a német-római Frigyes császártól az elbitorolt nyugat-magyarországi területeket. A török ellenes harcban sem volt szerencséje, 1448-ban a második rigómezei csatát a szerb Brankovics György árulása miatt elvesztette, sőt maga is fogságba került és csak súlyos váltságdíj megfizetése után szabadulhatott ki.  Felvidéken Griska huszita hadai, Délvidéken a Cilleiek garázdálkodtak. Hunyadinak a több frontos küzdelem és az ország korányzása miatt nem jutott elég ideje arra, hogy megteremtse az ország egységét. Ez a feladat fiára, Mátyásra hárult.

OB