Az anyatej szerepe
alfahir.hu 2014.08.02. 12:28
1992-től tartják világszerte az anyatejes táplálás világnapját, más néven a szoptatás világnapját. Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon azért, mert nem jut anyatejhez. Ezért indította el az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálása érdekében.
A 20. század második felében sok asszony mondott le a szoptatásról, mert az orvosok lebeszélték őket a hagyományos táplálási módról. Lassan ráébredtek, hogy mennyire fontos az anyatej a csecsemő fejlődésében, ezért az Egészségügyi Világszervezet 1992-től augusztus 1-jét az anyatejes táplálás világnapjának nyilvánította.
Különleges erő
A régi magyar népmesékben csak abból a gyermekből lett hős, akit az anyja évekig szoptatott. Fehérlófia azért lett a legerősebb férfi a világon, mert anyja hét évig táplálta saját tejével. A magyar paraszti hagyományban az anyatejnek varázslatos erőt tulajdonítottak, azzal szentelték meg az életet adó gabonát. Ma az orvosok és a védőnők hat hónapig ajánlják a szoptatást, régen az asszonyok legalább egy évig szoptattak, de nem volt ritka, ha valaki három éves koráig kapott anyatejet. Ez védte meg a gyermeket a fertőzésekkel szemben. A fent említett mesében valós tényt találunk, nevezetesen azt, sok olyan gyerek volt, aki akár 8 éves korig is anyatejen élt.
Tej szaporítása
Az asszonyok régen mágikus eljárássokkal kívánták megszaporítani a tejüket. Nagyon sokféle ételt kóstoltak végig pusztán azért, hogy meginduljon a tejkiválasztás. A praktikák közül a legősibbnek a mágikus módok tekinthetők. Az egyik ilyen volt, amikor az asszony egy szelet kenyeret tett ki éjszakára az ereszre, hogy harmat essék rá. Hajnalban azt bevitte a házba és éhgyomorra megette. Előfordult, hogy olyan nő tejét csepegtették bele a pogácsa tésztájába, akinek sok volt belőle.
A tej védelme
A régi hiedelem úgy tartotta, hogy az anyatej számos veszélynek van kitéve. A tejelapadás fő okát abban látták, hogy valamelyik látogatóra ráragadt a tej és magával vitte. Ezért a gyermekágyas asszony ágyára senki sem ülhetett. Ha szoptatós anya látogatta meg, ráfejt az ágyra, és ha elment, a helyére kellett rögtön ülni. Első három nap, valamint naplemente után nem adtak ki semmit a házból, mert ezzel a tejet is elvitték. Menstruáló nő sem látogathatott el a gyermekágyas anyához, nehogy elapassza a tejet. Nem volt szabad az anyatejnek a földre csöppenni, mert elvinnék a tejet a hangyák vagy a házi kígyó. Az anyatejet mágikus csomók kötésével óvták.
OB
|