TARTALOM

A LEFEJEZETT TEST

"Magyarok Istene, adj jelt!"
Petőfi"

Keresztény hitre tértenek magyarok
az első István király idejében főképpen,

AZ AKKORI DOLGOK ISIGEN HOMÁLYBAN VAGYNAK,
NEM LÉVÉN NEKIK OLYAN LIVIUSOKVAGY POLIBIUSOK,
AKI AZ EMLÉKEZETRE MÉLTÓ DOLGOKAT
VILÁGOSSÁGRA HOZVÁN, FENNTARTOTTA VOLNA."

Bod Péter

"O Beata Ungheria! se non si lasciapiu malmenare"
(Ó boldog Magyarországa csak ne hagyná magát becsapni már)

Dante

"Talán elkövetkezik végre valahára a történelmi könyv, melynek alapjánvalóságos, gyenge vagy kemény emberi alakjukban látjuk viszont kővé,mítosszá, vaskalappá, a messzi éjben ijesztő szoborrá váltott eleinket"

Krúdy Gyula

"Nekem is az a véleményem, hogy ezekben a (történészi)munkákban az igazságnak kell a főszerepet játszania,magam írtam le munkámban valahol azt a hasonlatot,hogy miként az egész élő test tehetetlenné válik, haelveszti szeme világát, ugyanúgy a történetírásból ishaszontalan mese marad, ha az igazságot eltávolítjuk belőle.Két fajtáját említettük a hazugságnak, az egyik atudatlanságból ered, a másik szándékos.Azt, aki tudatlanságból nem mond igazat, megilleti az elnézés,azoknak azonban, akik szándékosan hazudnak, nem szabad megbocsájtanunk."

Polübiosz

"Kétségtelen: a magyar történelem új megírása, a magyar múlt új feldolgozása: a magyar jövő egyik felelete s valóságos történelmi szükség. Igen: történelmi szükség: hogy a történetírás-lírát az idegen kizsákmányoló osztályok érdeklírájából a magyarság nagy tömegei legmélyebb életérdekeinek lírájává tegyük."

Szabó Dezső

Semmit sem ér az a történetírás, amely megreked a történések felszínénél, felületénél s nem tér ki a minden történelmi eseményt meghatározó titkos háttértényezők vizsgálatára és célja nem azok feltárása. A kincstári historizálás már régesrég lemondott és leszokott erről. A história megbukott, elbukott, megszűnt az élet tanítómestere lenni, áfiummá vált, a lelkek bódítójává, a gondolat altatójává, mert a történelemből csak azt mutatja meg, ami valótlan és hamis: a felületek felületét."

Sziklamezei Zsolt

"Dio Cassius helyesen jegyzi meg, hogy a császárok kora óta nehezebbé vált a történetíró dolga, mivel minden titokban folyt, (...) megtudni csak azt lehetett, amit a zsarnok őrültsége és arcátlansága nyilvánosságra juttatni engedett, vagy amit maguk a történetírók kikövetkeztettek."

Montesquieu

"Természeti jogainktól annyira elesnénk, és annyira süllyednénk-e a szégyenek közé már, hogy végképpeni ekorcsulásunktól minerőnk, saját életünk többé nem óvhat, s csak öröki rabszolgaság által kerülhetjük ki a halált? Igen; szinte ennyire jutánk, szinte ily mélyre süllyedénk, ne csaljuk magunkat, Hazafiak; s létünk inkább csak papirosra van írva... mintsem hogy valódi életet élnénk az élő nemzetek sorában."

Széchenyi

"A MAGYAR SZELLEM A XI. SZÁZADBAN TÖRT KETTÉ."

Vámos Ferenc

"Roppant nehéz a történelmi eseményeket úgy szemléltetni vagy előadni, hogy bizonyítékul szolgáljanak, mivel az írónak többnyire, sem ideje, sem lehetősége nincs hozzá. Mégis állíthatjuk, hogy valamely új vagy vitás elv meg-határozásához egyetlen alaposan feltárt eset tanulságosabb tíz más, csupán futólag érintett eseménynél. A felületes hivatkozásokban nem az a legrosszabb, hogy a szerző vele akar bizonyítani, hanem az, hogy az eseményeket önmaga sem ismeri eléggé, s a történelemnek ilyen felületes, könnyelmű magyarázatából százfajta hamis nézet és elmélet keletkezhet. Erre sohasem kerülhetne sor, ha a szerző kötelességének érezné, hogy ami utat ad, és a történelemmel akar igazolni, azt a dolgok pontos összefüggéséből fejtse ki."

Clauzewitz

"A gondolatban van valami fényszerű"

Pan-Nemes János

Elöljáróban gyötrelmes kérdéseket kell felvetnünk:

MI TÖRTÉNT VELÜNK MAGYAROKKAL? MI TÖRTÉNT? LEGELŐBB EZT KELLENE MEGTUDNUNK.

HOL TÖRT MEG A RÉGI MAGYARSÁG ÉLETEREJE, LENDÜLETE, HATALMA?

HOL ROPPANT MEG A MAGYARSÁG GERINCE?

HOL VESZTETTÜNK UTAT?

UTAT TÉVESZTETTÜNK?

ELTÉVELYEDTÜNK?

HOL TÉRTÜNK A VÉGZET, A PUSZTULÁS ÚTJÁRA?

MIKOR?

MIKÉPPEN?

ÉS MI ÁLTAL?

MIÉRT ZUHANUNK EZER ÉV ÓTAMIND MÉLYEBBRE ÉS MÉLYEBBRESZAKADÉKBÓL SZAKADÉKBA?

MIÉRT FOGY SZAKADATLANUL LÉLEKSZÁMUNK?

MIÉRT APRÍTJÁK, DARABOLJÁK EZER ÉV ÓTA ŐSI FELSÉGTERÜLETEINKET?

MIÉRT PUSZTULT KI - ÉS PUSZTUL MA IS - NÉPÜNK ÓRIÁS, HAJDANTA SZÍNMAGYAR TERÜLETEKRŐL?

MIÉRT FOGY, CSONKUL ORSZÁGUNK EZER ÉVE MÁR S MI-ÉRT RABOLHATTÁK EL LEGUTÓBB HAZÁNK KÉTHARMADÁT?

MIÉRT SENYVEDÜNK ÉVSZÁZADOK ÓTA SZÁZFÉLEKÉPPEN LEPLEZETT IDEGENURALOM ALATT?

MIÉRT NEM KÉPES HELYTÁLLNI A MAGYARSÁG A NÉPEK KEGYETLEN KÜZDELMÉBEN?

MIÉRT SZORÍTTATUNK SZÜNTELEN HÁTRÁBB-HÁTRÁBB?

MIÉRT VAGYUNK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ ÜTÖTTEK, ELNÉMÍTOTTAK SAJÁT HAZÁNKBAN IS?

KÉT VILÁGÉGÉS UTÁN MIÉRT MI LETTÜNK ÁLDOZATI BÁRÁNYUL PRÉDÁRA VETVE?

MI AZ OKA, HOGY VELEJÉIG ROMLOTT, BŰNÖS VILÁGBAN MIELLENÜNK BŰNÖKET ELKÖVETETT JOGTIPRÓ NÉPEK KÖZÖTT ÉPPEN MIRÁNK, ÁLDOZATUL VETETT MAGYAROKRA SÜTÖTTÉK RÁ, HOGY BŰNÖSEK VAGYUNK?

MIÉRT SÜPPEDTÜNK SÁPADT SZOLGASÁGBA, TUNYASÁGBA, ÖRÖK HÁTRÁLÁSBA?

MIÉRT VERGŐDIK TEHETETLENÜL, PARTRAVETETT DÖGLŐDŐ HALKÉNT A MAGYAR NEMZET?

MI AKADÁLYOZZA A MAGYAR GÉNIUSZ ÉGRETÖRÉSÉT?

MI FOJTJA LE, MI FOGJA LE A MAGYAR SZELLEMET? MIÉRT TILALMAZOTT A NYÍLT SZÓ?

MIÉRT FEDI SZINTE ÁTHATOLHATATLAN HOMÁLY EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNKET?

TÖRTÉNELMÜNK NAGY ALAKJAIT, RETTENTŐ TÖRÉSEIT, VÉGZETES FORDULATAIT?

MIFÉLE GÁTAK ÁLLNAK ÚTJÁBAN AZ IGAZSÁGNAK?

MIÉRT NEM ISMERHETJÜK MEG MAGUNKAT A MAGUNK IGAZ MIVOLTÁBAN?

MIFÉLE ÁTOK ÜL RAJTUNK?

MIFÉLE BALSORS?

MIFÉLE VÉGZET?

MIÉRT ÚR FÖLÖTTÜNK A HAZUGSÁG LÉLEKTÖRŐ HATALMA?

MI BÉNÍTJA MEG, MI DERMESZTI A NEMZETET?

MI FÉKEZI LE MOZDULÓ KEZÜNKET?

MITŐL TORPANNAK VISSZA GONDOLATAINK?

MITŐL REKKEN EL KIÁLTÓ SZAVUNK?

MI RONTJA MEG SARJADOZÓ KEDVÜNKET?

MI RABOLJA EL TŐLÜNK A PÓTOLHATATLAN GYERMEKÁLDÁST, A MEGÚJULÁS ÖRÖMÉT?

MIFÉLE SÁTÁNI ERŐ URHODIK RAJTUNK?

FELELNÜNK KELL EZEKRE A KÉRDÉSEKRE
MÉG HA KISZAKAD IS A TORKUNK

MINDENEK ELŐTT FELELNÜNK KELL ARRA,

HOL VAN A BAJOK GYÖKERE, HOL S MIKOR MIKÉNT KEZDŐDÖTT MINDEZ?
HOL S MIKÉNT VESZEJTETTEK VELÜNK UTAT?

Mert valamit vesztettünk, tény s való. S nem tudjuk, mit vesztettünk. Tán mindent elvesztettünk? S hol és miként történt ez? Hol volt az Ady említette "valahol"? S hol a nagy letérő? Vesztettünk? Véglegesen vesztettünk? Vesztessé váltunk? Utat vesztettünk, mint világtalan vak vándor, vakvágányra siklatott vonat vagy ködben eltévedt magányos lovas? Dehát a nemzet nem lovas és nem magányos vándor s nem is úton halad - útja a táguló idő, a vad történelem. Nemzet, hatalmas nemzet hogy veszthetne-téveszthetne utat? Embermilliókból álló nép nem tévedhet el, hacsak nem tévesztik meg s vezetik szándékosan félre.

MI TÖRTÉNT HÁT VELÜNK?

HÉTLEPLES FÉLREVEZETÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK?

FELELNI KELL MINDENRE

EZERÉVES VÉRTANÚSÁGUNKRA
FOJTOGATTATÁSUNKRA
TÖRPÉVÉ VARÁZSLÁSUNKRA

S MINDENEKELŐTT ARRA

MIKOR KEZDŐDÖTT MINDEZ?
HOL, MIKOR, HOGYAN, MIÉRT, MIVEL KEZDŐDÖTT NÉPÜNKEZER ÉVI POKOLJÁRÁSA, MÉRHETETLEN SZENVEDÉSE?

- o- o - o - o - o -

Géza trónralépésétől Szent István haláláig roppant jelentőségű változás, éles fordulat történt a magyarság életében.

Ha volna (valaha volt) külön magyar naptárunk, időszámításunk, úgy ennek a sorsfordulónak a kezdeti vagy befejező pontját kellene keltezésünk alapjává tennünk.

Hivatalos történeti irodalmunk az óriási horderejű változások lényegét a KERESZTÉNYSÉGRE TÉRÍTÉS és az ÁLLAMALAPÍTÁS fogalmával jelöli meg.

Minden történelmi munka, minden szellemi és álszellemi, társadalmi és áltársadalmi, irodalmi és álirodalmi fórum ezt harsogja, minden sajtótermék ezt sulykolja belénk, mint megdönthetetlen és nyilvánvaló igazságot.

Ha így van, ha valóban így igaz, ha valóban akkor kezdtünk el élni, úgy akkor lettünk azzá, amivé lettünk s ami ma vagyunk.

Az igazsággal olykor nehezebb szembenézni, mint a fényben tobzó nappal.

Mégiscsak meg kell tenni.

Lefejeztek egy nemzetet.

Miként hóhérpallos a hátrakötött kezű, tőkére ráhúzott rabra, úgy zuhant Géza nagyfejedelem kora a magyarságra.

A pallossal lecsapott fej véres labdaként felszökik, elgurul.

A fejetlenné vált test vergődve ráng, mintha belülről valamiféle vihar rázná.

Az üvegesedő szemek még látnak.

A koponyában gondolatok viharzanak.

Elrabolták tisztánlátásunkat.

Elrabolták a Napot, a Holdat.

Elrabolták a Magyarok Istenét.

VALAMIFÉLE FELHŐ TERPED A MAGYARSÁG
LÁTÓHATÁRÁN, ÁTHATOLHATATLAN KÖD,
LÁTÁSRONTÓ HOMÁLY

Sokféle elme, magasan szálló lélek megtorpant itt, ennél a pontnál, mert

valamiféle köd, betört híd, zúzalék,
valami akadály, gát, tilalom, kőtorlasz, gyöngeség,
félelem, gyávaság, bűn, ernyesztő tunyaság,
láthatatlan üvegfal, párát felhőző árok,
eszméletorzó ború, mélyfekete sugárzás, lélekdermesztő
átok húzódik itt, itt,
átok és konok tiltás,
alattomos kígyófenyegetések, vad hazugságbozót.

És mégis tovább kell lépni,
mert él az élet s fényt és életet követel.

A magyar géniuszok mindahányan felvetették:

MI A MAGYARSÁG ROMLÁSÁNAK OKA?

MI A ROMLÁS OKA?MI TÖRTÉNIK VELÜNK?

MIÉRT PUSZTUL A MAGYAR?

Évszázadok óta zendül fel ez a kérdés a magyar történelem irtózatos szakadékaiból,

omló falak mögül,
letarolt városok égő koponyáiból,
világárulás által elszakított véreinkből:

MIÉRT SÚJT MINKET A VÉGZET?

MI AZ OK? MI AZ OK?

Belső-külső ártalmak, bajok, mérgek?
Irigység? Viszálykórság? Együgyű balga nyíltság?
Jóságbálványozás? Idegenmajmolás?
Javainkat elorzó ádáz, rabló szomszédok?
Kocsmaközpontúság? Tüskés parlagiság?
Ős-önzés rákfenéje?

Vénhedt vak koldusként a gyökereket tapogatva

tudnunk kell, mi a baj? Honnan ered a baj?

Lépjünk egy ezredévvel visszább.

A tizedik évszázad mintha két ellentétes részből állna:

egyik fele pirosból, a másik feketéből,
egyik rubinkőből, a másik karbunkulusból,
egyik gyémántos fényből, másik patakzó vérből:

Tágas törés húzódik itt, óriás mélyárok, mely olyan széles, hogy egyik partjáról nem látunk el a másikig, akárha a két part között világ nagy folyam folyna, fekete óceán - két ellenvilág áll itt egymással szemben: amit egyikük áhít azt a másik tagadja, amit emez akar, a másiknak vad métely, amit emez fölrakna, a másik tövig rontja, miért emez vérzik, küzd, a másik elátkozza, tövestől kiszaggatja; ha emez égretörne, a másik mélyberántja - úgy áll egymással szemben a kor két szakasza, akár nappal az éjjel, akár élet a halállal, szerelmes, víg ének a lélekforgató gyásszal.

RÉSNYITÁS TITKOS TÉNYEKRE

Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében.

Magyarok Titkos Története sorozatunknak előző, KIRÁLYGYILKOSSÁGOK c. kötetében egy roppant különös eseményről, Willermus apát cseléről számoltunk be, aki egy templomi falrésen át kilesvén Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Magnus (Géza) király megöléséről, nekünk is bepillantást engedett azon a résen át a kor titkaiba:

"Willermus vagy Vilmos apát, miután látta, hogy Salamon király bizalmas híveivel tanácskozásra állt össze, elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében), ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott: a fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az ő révén, általa, mintegy az ő szemén át, mi is beleshetünk történelmünk egy olyan titkos eseményébe, amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől"

(i. mű 73.)

Jelen munkánkban hasonló titkos rést akarunk nyitni olvasóinknak arra a rejtelmes, szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire, amelyen a magyarság a X-XI. évszázadban átesett. Nyújtson ez a munka, akárcsak a derék Willermus apát templomi leső-rése bepillantást e vészterhes idők mindmáig eltitkolt félelmes történéseire.

JÓTANÁCSOK E KÖNYV KÉZBEVEVŐINEK

Akinek gyöngék az idegei, tegye félre ezt a könyvet és nyugtatóul olvasson el egy agytompító krimit, ostoba szennyregényt, mert valóban hajmeresztő titokról szól ez a munka, a magyar történelem ezer éve hét lepellel lefedett titkairól, emberi szemek elől elrejtett háttérvonulatairól, azokról a láthatatlan történelemformáló erőkről, amelyek a történelemi díszletek mögé rejtetten a történelmi eseményeket irányítják.

Történelemvizsgálónkat senkivel és semmivel szemben nem fűti elfogultság s a könyv nem szól senki és semmi ellen, mégcsak a magyarság iránti kedvezés sem torzítja tollát, egyedül az igazság feltárásának ösztöne vezeti - azzal próbál szolgálni nemzetének és az emberiségnek -, mert meggyőződése, hogy az igazság feltárása, megismerése és érvényesítése úgy a magyarságnak, mint az emberiségnek nemcsak legszentebb kötelessége, de legfőbb önvédelmi érdeke is, mert a hazugság világszerte elhatalmasodott hatalma minden atomháborúnál bizonyosabban elpusztítja az emberiséget; s ha az emberi szellemet sikerül aljas tilalmakkal kordába szorítania és megfojtania, elkerülhetetlenül bekövetkezik az emberi világ feltartóztathatatlan gyors elkorcsosodása és fizikai megsemmisülése. Ezt pedig csak a történelmi hazugságok, világhazugságok leleplezésével, a történelmi titkok tudományos feltárásával akadályozhatjuk meg.

Ennek a célnak a szolgálatában áll ez a munka, amely csak gondolkodásra érett, kiművelt emberfejeknek szól s azoknak, akik felelősséget éreznek ennek az elárult, galádul ki játszott, élősdi ellenségeinek prédául vetett nemzet további sorsának alakulásáért. Tudjuk, némelyeket fellelkesít, másokat felbőszít az embertelen titkoknak itt részrehajlás nélkül bemutatott világa, hiszen az igazsággal nehezebb szembenézni, mint a világító nappal; ezért ez utóbbiaknak is azt tanácsoljuk: tegyék le ezt a könyvet, mert ez a munka nem nekik való.

Éppen ezért félreértések elkerülése végett, a leghatározottabban ki kell jelentenünk ez az írás nem keresztényellenes és nem németellenes. Nem keresztényellenes azért, mert meggyőződésünk, hogy a kereszténység nem áll utolsó helyen a világ vallásai sorában, s ma, amikor az emberiségnek a szabadságára és szellemére törő sátáni erőkkel szemben a létéért, puszta megmaradásáért kell küzdenie, a kereszténységbe burkolózó keresztényietlen világban a kereszténységre szükség lehet. És nem németellenes, mert meggyőződésünk, hogy a történelmünket véres szakadékokkal átszántó magyar-német ellenségeskedést immár visszavonhatatlanul a történelmi múlt emlékei közé dönti a történelem, s századunk végletes kataklizmái rá kell eszméltessék végre a német népet is - mint jószerivel Európa valamennyi jelentős népét - a magyar néppel való egymásrautaltságára, s végül de nem utolsó sorban, mert századunk roppant kataklizmái során a német nép is áldozatnéppé vált, akárcsak a magyar, majdhogynem üldözött, ütött, jogfosztott néppé, bűntevők bűnbakjává, bűnösök bűnösévé, ebrudalt néppé.

Mindez azonban nem vezethet részrehajlásra, régi ütközések, titkos cselszövések, eszelős hódító szándékok, fölfalások, bekebelezési kísérletek, százados orvtörekvések eltussolására, az igazság, a teljes könyörtelen igazság kimondásától való eltántorodásra: hajdanta elkövetett vétkeik elkendőzésére, bármilyen iszonyúak is lettek légyen azok; a régi bűnöket, rémtetteket csak az a vétkes mentegeti, aki e vétkekhez továbbra is, a jövőben is ragaszkodik és meg akarja óvni, biztosítani bűnelkövetési jogát. Mindez a római katolikus egyházra is érvényes: ezeréves bűnökért csak azt terhelheti felelősség, aki e bűnökkel még ma is szolidáris és védelmükben vállal ma is szövetséget, titkokkal fedett történelmünk ellenében.

Ebbe a titokzatos világba vezetjük az olvasót, a történelem mögötti történelembe, a titkos tényezők világába, nem a (jobbára teljesen meghamisított, megtévesztő) felszíngyűrődéseit tekintjük át, hanem a rejtélyes háttérvonulatokat, háttérokokat, azt, amit hazugságok és torzítások sűrű, áthatolhatatlannak tetsző fátyolrétegei takarnak a fürkésző emberi szem elől, s mindenekelőtt a különös, rendhagyó jelenségeket vesszük számba, mert a különös, az eltérő nem a rendet, a törvényszerűt cáfolja, hanem inkább a feltáratlant, a rejtett okot jelzi s némelykor éppen azt a rést, szakadást, ahol felfeslik a hazugság szövete, s így a rendhagyó, különös esetek számának gyakorisága meglehetősen biztonsággal sejteti, hogy az elénk tálalt történettel alighanem valami baj van, s lehet, hogy az ismerni vélt cselekményhalmazat mögött egy egészen másféle s netán egészen ellentétes történet rejlik.

EMLÉKTELEN IDŐK
ELHANTOLT KORSZAKOK
EMLÉKEFOSZLOTT KORSZAKOK
TUDATAFOSZTOTT NEMZET
ELPALÁSTOLT GAZTETTEK
HAZUGSÁGTAKART VERMEK
ELTUSSOLT NEMZETIRTÁS
GÁNCSOK, ÁTKOK ÉS TILTÁS
LETAKART KATAKLIZMÁK
LEPLEZETT ÖLDÖKLÉSEK
KIFICAMÍTOTT TÉNYEK

Arctalan és névtelen nemzedékek kutatták emésztő lélekkel, kétségbeesés gyötörte elmével, mi a magyarság minden képzeletet felülmúló romlásának oka? Őrlődtek anélkül, hogy megtalál(hat)ták volna a választ. A választ fal zárta el, a hallgatás és hazugság áttörhetetlen fala.

MAGYARORSZÁG ROMLÁSÁNAK TITKÁT ÉVEZREDES LEPLEK FEDIK.

Némelyek mintha valamiféle számvetésre készülődnének a romlás kezdetének kérdésében, mintha annak kutatására indulnának, hol, mikor és miért következett be a romlás hol buzogtak fel a romlás fekete forrásai?

Ámde a pontos tényállás feltárása, a válasz elmaradt, a kérdés válaszostul elveszett az irodalom ködébe, az írók és műveik boncolgatásába.

Hány ész tépődött már? Hány emberi elme tépődött szét már ezen a gyötrelmes kérdésen? A választ mindig visszafogta az adathiány és a félelem.

AKI NEM MER BELETEKINTENI A POKOL FÉLELMETES FEKETE VILÁGÁBA, NEM LÁTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT.

AZ IGAZSÁG ISTENI ERŐ

Az igazság kimondása, feltárása és érvényesítése a legszentebb emberi jog és kötelesség. Az igazság elpalástolása Isten elleni vétek.

Nincs és nem is lehet szentebb, felemelőbb dolog a világon, mint az igazság feltárása, kimondása. Az emberiségnek nem csupán a legszentebb kötelessége, de a legszentebb érdeke is ez.

Előfordulhat és bizonyára elő is fordul, hogy az igazság feltárása, kimondása fájdalmat, riadalmat okoz, éppúgy, miként már-már vakságot okozó hályog eltávolítása után a szemet is sérti, fájdalmasan érinti a fény, ámde a kezdeti gyötrelem után annál áldottabb lesz a fény, a tudat, hogy a megismert igazság révén közelebb kerültünk az isten akarata és igazságára alapozott világhoz, mert kétség nem férhet ahhoz, hogy az igazság kimondása és feltárása Isten akarata s az igazsággal csupán a Sátán helyezkedik makacsul szembe és a Sátán szövetségesei: egyedül az ő érdekük az igazsággal való szembeszegülés, ők érdekeltek a bűnben éppúgy, mint a bűneltitkolásban, hazugságban, csalásban, rágalmazásban, hamisításban s annak legfélelmetesebb formájában: emberek, korok, népek félrevezetésében. Aki hazugságot leplez le, a Sátán hatalmával szegül szembe.

Szörnyeteg századunk minden képzeletet felülmúló szörnyűségei megmutatták a szabad vélemények és az igazság elfojtásának, kiforgatásának, a lelkeket bénító monolitikus terrornak irtózatos következményeit. Való igaz: a hazugság még sosem kerítette hatalmába annyira az emberiséget, mint éppen napjainkban, s a hazugság félelmetes hatalmai éppen miránk, magyarokra törnek a legfélelmetesebb erővel. "Az igazság mindenütt mellékes ma és sok helyütt ellenség; egyedül Magyarország liheg, eped, kiált igazságért; ő az a nemzetek közt, melynek legmerészebb álma sem haladja túl az (...) igazságot. Ha valahol otthont remélhet még a földön az Igazság régi elve, itt van az. E szerencsétlen és megalázott nemzet - harci erő védtelen áldozata - (...) szabadon nézhet szembe a gondolattal (...) s egyszerre szeretheti hazáját és az igazságot" - írta Babits Mihály még 1928-ban (Az írástudók árulása). Az azóta eltelt időszak alatt Magyarország és a magyarság - és vele együtt most már a világ jelentős része is - a világot elárasztó hazugság és lélektiprás újabb szörnyűségeit szenvedte át, mintegy annak jeléül, hogy az erkölcsi világrend felbomlóban van, a világot mindinkább elárasztja a hazugság s a világ süllyedőben van.

Hajdan a X. század magyarjai elképzelni sem tudták a hazugság uralta világot, de az egész ókori emberiség természetesnek és bizonyosnak vette, hogy az igazság győz, mert másként elpusztul a világ. Régi eleink egyöntetűen vallották: A MAGYAR NÉP SZAVA ISTEN SZAVA, vagyis AZ IGAZSÁG SZAVA. Mi magunk, kései hazugság letarolta magyarok hozzáfűzhetnénk a fenti szent szavakhoz AZ IGAZSÁG AZ ISTEN LELKÉNEK MEGNYILATKOZÁSA, mert cáfolhatatlan érvényű valóság, mégha koronás kontárok, bűnözőpolitikusok és áruló írástudók nem is hisznek benne, hogy HA ELVÉSZ AZ IGAZSÁG, ELPUSZTUL A VILÁG.

Meggyőződéssel valljuk az igazság Isten eledele, kimondásától és érvényesítésétől felegyenesednek és felmagasodnak Isten gyermekei; a hazugság-, csalás-, ámítás- és bűnmarcangolta népek

Ha valami megmentheti még a romlásnak indult, hazugság-fojtogatta emberiséget, úgy az az igazság kimondása és érvényesítése. Fel kell tárni és érvényesíteni az igazságot, mert enélkül nincs emberi és nemzeti megújulás. Érvényesíteni kell a jogot és az igazságot, fel kell tárni a múlt bűneit, felelősségre vonni bűnöseit, jóvátenni a népek, országok ellen elkövetett iszonyatos bűncselekményeket, elsöpörni az emberiség éltető szellemét mérgező, az igazságot évszázadok óta pusztító kártevőket, hogy megmenthessük a világot, mert egyébként elpusztul a világ.

MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK
ÁRPÁD-KORI LEGENDÁINK
A RÉGI MAGYAROKAT

"Amikor léte van veszélyeztetve, az egyház felszabadul erkölcsi gátlásai alól. Az egység, mint cél, megáld minden képmutatást, árulást, zsarnokságot, egyházi tisztségek elárulását, börtönöket és halált."

Dietrich von Nieheim (Verdun püspöke 1411)

HA ISTEN ÉS AZ IGAZSÁG AZ EMBERI VILÁG LEGFŐBB TARTÓOSZLOPA MEGDŐL, ELVÉSZ AZ EMBERISÉG. A HAZUGSÁG ISTEN MEGCSÚFOLÁSA.

(G)

"A totalitarizmus általános életformává válásával minden emberi érték elvész; a szabadság, a testvériség, a társadalmi igazság, az irodalom, az egyenes beszéd és az érthető írás szeretete, az egyszerű emberek természetes erkölcsi tisztaságába vetett hit, a természetszeretet, az emberi eredetiség és a hazafiság."

Bernard Crick

"Némely népek, kik sohasem szerettek
Minden gonoszt énrólam (a magyarságról) beszéllettek,
Oly óra nincs, kiben rám nem törnek."

Bogáti Fazekas Miklós 38-ik zsoltára

"A SZELLEMET RÚT SZENNYBE ÖLNI BŰN"

(Shelley)

A magyarországi római katolikus klérus "a régi művelődésnek termékeit, a régi világ minden művészeti és tudománybeli jelenségét, előnyeit megtámadta, elutasította - vagy legalább erejéből kivetkeztetve fogadta el és adta tovább -, a művelődést más irányba terelte, más szellemben folytatta. Erkölcsi érdekből MEGRONTOTTA, ELFERDÍTETTE ÉS ELTÖRPÍTETTE A RÉGIBB SZELLEMET. AZ ÓKOR ISTENEIT ÖRDÖGÖKNEK, ERÉNYEIT BŰNÖKNEK, VALLÁSÁT GONOSZ SZELLEMEK MŰVÉNEK VALLOTTA, HIRDETTE. Ilyképpen (...) félve tanultak csak némelyek; elsajátítani a nemesebb írók magasabb gondolatait nem merték."

Imre Sándor

"Vegyétek le őseinkről a pogányság hamis címkéjét. Haggyatok fel az ezer éve folyó judeokrisztián magyargyalázással. Akik a pogány szóval dobálóznak, tisztában kellene lenniök e szó értelmével s azzal, hogy a rágalmazás, ősgyalázás bűnét követik el, egyben történelmi tudatlanságuk bizonyosságát is adják."

Sziklamezei Zsolt

Össznépi, nemzeti igény, szent vágy és szükségesség megismerni, milyenek voltak és hogy éltek a régi magyarok? Névtelen jegyzőnk, aki évtizedek óta rágalmazások és vádaskodások pergőtüzében áll, a következőket mondotta erről:

"Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekeiből mintegy álomban hallaná, nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna."

Anonymus Gesta Hungarorum Bp. é. n. 77-78.

Az "oly igen nemes" egyértelmű a magaskultúrájú, emelkedett erkölcsű nemzet fogalmával.

Boldogan tanulmányoznánk a parasztok és regösöknek a magyarság származásáról, hőstetteiről szóló ősi hagyományait, sajnos a keresztény inkvizíció mindezeket kiirtotta.

Vegyük hát a középkori papok által lejegyzett, már-már szentnek számító iratokat a régi kereszténység előtti magyarok életviteléről, erkölcsi magatartásáról, kutúrájáról, tudásszintjéről, viselt dolgairól az ÁRPÁDKORI LEGENDÁK ÉS INTELMEK vallomásait. (Bp. 1983.)

Meglehet, némelyek elképzelhetetlennek vélik majd, hogy a jelzett legendákban az alább ismertetett rágalomhazugságok és gyalázkodások leírattak. Ezért, hogy az esetleges erre vonatkozó kételyeket elhárítsuk, nyomatékosan közöljük: idézeteink hitel