Az élelmiszerlánc-mutyi miatt a nagyobb szupermarketek kezdhetnek csomagolni, egyszerűen agyonadóztatják őket, majd ha emiatt nem nyereségesek, egyszerűen bezáratják őket. Persze a CBA mindebből kimarad. A földmutyival is nagyot szakított a Fidesz-hátország, az állami földbérleti pályázatokból már két Balatonnyi terület a földesuraké. A nyelviskolamutyiban uniós pénzből állami megrendelésű nyelvoktatási program zajlott, miközben 300 nyelvoktató cég kimaradt a bizniszből. Öt olyan cég kapott milliárdos megrendelést, amelyek közül az egyik nem is foglalkozott nyelvoktatással, és a többi is cég is erős politikai szálakkal rendelkezik.

Élelmiszerlánc-mutyi

November közepén nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, amely alapján egyszerűen megtiltanák a két évig nem nyereséges hipermarketeknek (50 milliárd forintnál nagyobb éves bevételt produkáló, napi fogyasztási cikkeket árusító cég), hogy napi fogyasztási cikkeket áruljanak. Magyarul, ezek a cégek egyszerűen lehúzhatják a rolót. A türelmi idő 2018-ig tart, ha addig nem változik jelentősen a helyzet, akkor a Tesco, a Spar, az Auchan, de a Lidl és az Aldi is kezdhet csomagolni. Nekik ugyanis nem volt egymás után két nyereséges éve az utóbbi években. A kormány kedvencének, a CBA-nak eredménye azonban az üzleti modelljéből adódóan üzletenként vizsgálandó, ezért őket nem érinti a javaslat. 

De emellett ott a sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díj is, amellyel a nagyobb hipermarketeknél hatvanszorosára emelik ennek a díjnak a mértékét. A szektor, amely eddig a kiskereskedelmi különadó terhét nyögte - ezért is lehetett veszteséges az elmúlt években - most újabb, milliárdos sarcot kapott a nyakába. A sávossá váló élelmiszerlánc-felügyeleti díj az 50 milliárd forint nettó árbevétel (nem profit) feletti cégeknél emelné a sarc mértékét, a legnagyobbaknak ezzel 60-szorosára emelve az árbevétel után fizetendő adót. Ennek következtében a legnagyobb áruházak jóval nagyobb díjat fizetnének, mint amennyit 2012-ig voltak kénytelenek befizetni a szektorális különadóval.

És végül ott van a már a kormány által is támogatott vasárnapi zárva tartás is, amellyel még egyet rúgnak a nagyobb láncokba. A tervezet a bevásárlóközpontok és 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek számára kötelezően írná elő a vasárnapi zárva tartást (hazánkban ezek túlnyomó többsége külföldi tulajdonú áruházlánchoz tartozik). A szabályozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak, a benzinkutak, a pékáruboltok és az újság-, illetve virágárusok. Tehát mindenki örülhet, vasárnap továbbra is mehetünk a baráti kiskerlán-CBA.

A vasárnapi boltbezárás óriási leépítést tenne indokolttá az ágazatban. Ez nagyságrendileg 20-30 ezer fő elbocsátását, a többieknek pedig bércsökkenést jelentene. A kormány először tagadta, hogy bevezetnék az eredetileg KDNP-s javaslatot, ám azt eddig is tudtuk hogy, az Orbán-kormányban minden a tagadással kezdődik. És lám Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (aki először ellenezte  a javaslatot) előállt azzal, hogy a kormány is támogatja a vasárnapi zárva tartást. 

Földmutyi

Agrárügyben a csapból is az folyik, hogy a kormány az agrárreform keretében a helyben lakó, családi gazdaságokat támogatja, többek között az állami földhaszonbérletek megújításánál is. Mégis, tavaly év végéig a 95 ezer hektárnyi állami föld 11 százalékát nyolc érdekeltség szerezte meg. 

A legnagyobb érdekeltségek mögött a jól ismert nevek állnak: Simicska, Nyerges, Csányi, Leisztinger. Ezek az érdekeltségek kapják a támogatások 74 százalékát. A legnagyobbak 2011-hez viszonyítva 58 ezer hektárról 103 ezer hektárra dagasztották a támogatott területeiket, jobbára az állami földbérletekből. Mindeközben az igazán nélkülöző kisgazdák a támogatások 0,3 százalékából részesülnek. 

Orbánék még az EU által felkínált lehetőséggel sem éltek: a kormány a kisgazdák kiemelt támogatása helyett a néhány száz nagybirtok érdekeit érvényesíti az EU-s forrásokhoz való hozzájutásban. 

Nyelviskolamutyi

A nyelviskolamutyi egyik részeként a hvg.hu-nak nyilatkozó tanárokat nem fizették ki az uniós pénzből finanszírozott nagyszabású állami nyelvoktatási programban, miközben az uniós pénzeket osztó, a programot lebonyolító Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal már le is zárta a projektet, még záróünnepséget is tartott. Eddig hiába tettek panaszt az illetékes Munkaerő-piaci Kulcskompetenciák Projektirodánál, a szervezet valamiért ebben nem érzi magát kompetensnek. A Ring Nyelvstúdióról már évek óta terjed az a hír, hogy átveri a neki dolgozókat, valamiért mégis ők lettek kiválasztva a projekt lebonyolítására. Nyilván nemsokára hozzájuk is kiszáll a Kehi, a gépeiket pedig 40 rendőrrel vitetik majd el. Már csak azért is, mert a program költségvetése közel 12,5 milliárd forint, ami jóval több, mint a Norvég Civil Alap 3 milliárdos költségvetése.

Már a projekt kezdetekor kérdések merültek fel az uniós pénzből indított lakossági nyelvoktatási programmal kapcsolatban. Amíg 300 nyelvoktató cég kimaradt a bizniszből, addig öt olyan cég kapott milliárdos megrendelést, amelyek közül az egyik nem is foglalkozott nyelvoktatással, és a többi is cég is erős politikai szálakkal rendelkezik.

A tavaly szeptembertől hatályos felnőttképzési törvény a nyelvoktatás számos területét rendeleti szabályozás alá vonta. A nyelvi képzésekre vonatkozó szabályok azonban egyáltalán nem világosak, ráadásul az érintetteket sem vonták be az előkészületekbe. Így a nyelviskolák és az egyéni nyelvtanárok már hónapok óta bizonytalanságban dolgoznak. 

A minisztérium a nyelvoktatás minőségének javításával (amire kétségtelenül szükség van) indokolja a változásokat. Csakhogy az új szabályok a kisebb nyelviskolákat ellehetetleníthetik, közben pedig a támogatásokkal kitömött nagyobbakhoz terelik a tanulni vágyókat. Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy továbbra is hiányzik egy átgondolt nyelvoktatási stratégia a közoktatásban, pedig kétségtelenül lenne mit javítani a magyarok nyelvismeretén. 

Újabb mutyik a láthatáron? Alkohol és gyógyszer?

A sajtóban már többször felmerült, hogy a dohány és a szerencsejáték után következik az alkoholárusítás államosítása is. Tavasszal a Fidesz tagadta, a HVG szerint viszont már annyira előrehaladott fázisban jár a tervezés, hogy csak azon folyik a vita a jövendőbeli nemzeti italboltok ügyében, hogy hány százaléknál húzzák meg az alkoholfokhatárt, vagyis milyen töménységű szeszes italokat árulhatnának kizárólag ezeken a helyeken. 

Az eddigi kiszivárgott információkból arra lehet következteti, hogy 15-20 alkoholszázalékos italok felett kötik majd koncesszióhoz az árusítást. Valamint az is könnyen elképzelhető, hogy a nemzeti trafikokkal is össze lehet majd vonni a koncessziót, így kisegítve az egyes vergődő trafikokat is. Ezzel párhuzamosan a vendéglátóhelyeken olyan korlátozást vezethetnek be, hogy csak a meleg ételt is kínáló büfékben és éttermekben lehet alkoholt fogyasztani.

Az alkohol mellett a gyógyszer-kereskedelmet is kinézte magának a Fidesz. Az egészségügy átalakítása keretében készülődik a gyógyszer-kereskedelem állami monopóliumként történő újraszabályozása. Így a gyógyszergyártóktól a patikákig, a rendelőkig és a kórházakig egy állami cég szállíthat gyógyszereket. Egyelőre nem tudni, hogy mire vonatkozna a monopólium: csak a gyógyszerekre vagy az orvostechnikai eszközökre és az étrend-kiegészítőkre is.