Ki volt a szerző?

A Chronica Hungarorum 1488-ban előbb Brünnben, majd Augsburg jelent meg nyomtatásban. A jeles mű szerzője, Thuróczi János Túróc vármegye birtokosa volt, aki Hunyadi Mátyás alatt magas közjogi méltóságokat nyert el. 1467-től került be a kis kancelláriába, majd 1470 és 1475 között kis megszakításokkal a sági hiteleshely vezetője volt. Az 1480-as évek elején Báthori István országbíró jegyzőjévé nevezték ki. 1486-tól már ítélőmester, Drági Tamás királyi személynök helyettese. Munkája során elmélyült a korabeli magyar történeti forrásokban és alaposan ismerte a régi okleveleket, ebből merítve hitelesen írta meg a magyarok régi történetét. Ezzel folytatta Küküllei János örökségét, aki szintén az oklevelek és alapján állította össze Nagy Lajos királyról szóló történeti művét.

Szkíta múlt

Thúróczi a korai, szkíta-hun történetet a régi krónikák híradása alapján írta meg, de azokon kívül belemerült a régi római-görög antik források tanulmányozásába és azokkal kiegészítette a magyar adatokat. Művében bemutatta, hányféle Szkítia létezett, és a magyarok ősei vajon melyik birodalomrészből is származtak. A műben nemcsak szöveget olvashatunk, hanem képeket is nézegethetünk, általában minden magyar uralkodóról közölt egy-egy portrét. Ez volt az első olyan történeti munka, amely már nyomtatásban is megjelent.

Okleveles adatok

Míg a magyarság régi történetét elsősorban régi magyar feljegyzésekre és egyéb antik forrásanyagra alapozva írta meg, addig az Anjou-kor századi események megörökítésénél nagyban épített a levéltárakban őrzött dokumentumokra, valamint a szóbeli hagyományokra is, amelyeket sokan még beszéltek a kancelláriában, vagy a nemesi udvarokban, hiszen sokan büszkék voltak arra, hogy együtt harcoltak Nagy Lajos királlyal Nápolyban, vagy Zsigmondot követték külföldi hadjárataira. Sokat emlegette Mátyás király életútját is, az értesüléseit egyrészt saját tapasztalataiból, másrészt a kancelláriai adatokból nyerte.

A krónika külföldi sikere

Thuróczi műve például szolgált a nagy humanista történetíróknak. A leghíresebb, Antonio Bonfini, Mátyás kérésére hosszú fejezetekben írta meg őseink és rokonainknak, a szkítáknak a történetét. Az itáliai tudós teljesen egyértelműnek tartotta, hogy a magyarok a szkítáktól és a hunoktól erednek és kiemelte Attila király tetteit. Valószínűleg nemcsak a magyar hagyományokat vette alapul, hanem olvashatott akkor még olyan ókori vagy kora középkori itáliai munkákat, amelyek megörökítették a nagy hun király dicső tetteit. A Thúróczi-krónikában szereplő hun királylista akkor vált nemzetközileg ismertté, amikor a 19. század második felében alkotó sinológus, Friderich Hirth kezdte el tanulmányozni és a benne található neveket összevetette a kínai forrásokban szereplő hun királynevekkel. Kiderült, hogy a magyar hagyomány jól őrizte meg Attila felmenőinek a nevét, köztük Maodunét, vagy Bátorét, aki Bekterként szerepel.