Hozzátette: egyeztetett az ország biztonságáért felelős szervezetekkel, amelynek vezetői azt állítják, hogy kezelni tudják majd az új helyzetet. Szijjártó ismételten azzal indokolta a magyar szerepvállalást, hogy mivel az Iszlám Állam részéről a nyugati értékközösséget érte támadás, ezért ennek visszaverésében "hazánknak erkölcsi kötelessége" részt vennie.

Szijjártó szerint látni kell, hogy

„mi a konfliktusba nem most lépünk be, mi ennek a konfliktusnak már részesei vagyunk.”

A külgazdasági és külügyminiszter a Napi Gazdaság kérdésére elismerte, hogy a katonai akció mellett fontosnak tartják a Mol kurdisztáni érdekeltségeinek, és az ott dolgozó magyaroknak is a biztonságát. A Mol tavaly bejelentett tervei szerint a magyar olajtársaság 2015-ben 500 millió dollárt költ a kurdisztáni mezőlehatárolási és termelési programjára.

Mint arról korábban már az Alfahíren is beszámoltunk: Magyarország megerősített, táborvédelmi feladatokat ellátó, 100-150 fős úgynevezett Force Protection katonai egységet küldene Kurdisztánba az Iszlám Állam terrorszervezet állásainak szomszédságába. A felszerelések beszerzésében az Egyesült Államok támogatására számíthat Magyarország, így a magyar adófizetők 12-13 milliárd forintjába kerülne a misszió az első és a következő évben. Az Egyesült Államok március elején küldte meg Magyarország katonai behívólevelét. A misszió kétharmados parlamenti döntés után kaphat zöld utat. A kormánypártokat a baloldali és liberális pártok képviselői segítheti ki a szavazásnál. A Jobbik ellenzi a magyar katonai szerepvállalást.  Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese többször is arra figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam elleni beavatkozás „ide importálná a terrorizmust”, beláthatatlan fenyegetésnek tenné ki Magyarországot.

    „Hazánkat óriási terrorfenyegetettségnek tenné ki, hiszen annak a Nyugatnak képezzük a részét, amelyek a közel-keleti problémákat előidézték”

- mutatott rá még február végi sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton.