Néhány évvel ezelőtt a Testnevelési Egyetemen tartott előadása közben rövidzárlat borította sötétbe az előadótermet, mégsem ment el senki, hanem gyertyafény mellett, jegyzetek és hangosítás nélküli előadását óriási figyelemmel hallgatták végig. Azóta is bármerre jár, a média hírverése nélkül vonz tömegeket.
Lehet ez puszta kíváncsiság az emberek részéről, vagy annál lényegesen több?
Azt hiszem, hogy elsősorban a fiatalság érdeklődik mindig és mindenütt az igazság és az új dolgok iránt. Nekik az igaz magyar történelem új dolognak számít, mert eddig mindenütt azt sulykolták beléjük, amit a Habsburgok kétszáz éve agyaltak ki: hazugsággal és hamissággal bizonygatták Európának, hogy egy műveletlen, barbár népség vagyunk, amely felett nekik kell uralkodniuk.
Ezen cél érdekében küldték a Magyar Tudományos Akadémia élére Budenz Józsefet. Olyan emberek tanították népünk eredetét, akik nem is tudtak magyarul, itt tanulták meg öreg korukra nyelvünket. Hála Istennek a mai magyar fiatalság nem fogadja el ezt a hazugságot, mert ahogy az újságokban olvasom, a politikai pártok által hangoztatott szellemi szabadsághoz még akkor is ragaszkodik, ha a hivatalos köröknél ez a szellemi szabadság csak elméletben létezik.
Milyen konkrét példával tudja igazolni ezen állítását?
Szegeden, az egyetemen Kristó Gyula még mindig ugyanazt a történelmet hirdeti, amely a kommunista rendszerben hatásosan alázta meg a magyarokat, holott a fiatalság felemelt fővel akar járni, és büszke, amikor arról hall, hogy a magyarságban Jézus Urunk vére csörgedez, hogy a külföldi egyetemeken azt tanítják, a sumir nyelv örököse a magyar nyelv. A Pápai Bibliakutató Intézet igazgatója, a sumerológia atyjának is nevezett Deimel jezsuita páter nyilatkozta, hogy semmi aggálya nincs ezen örökség felől. Azok a fiatalok, akik kint járnak a nagyvilágban és ilyeneket hallanak a magyarokról, hazajőve érthetően szembekerülnek tanáraikkal, hiszen odakint már felszámolták az indoeurópai elméletet, miközben nálunk még mindig ezt oktatják. Ezért örülök, hogy a Miskolci
Bölcsész Egyesület a cégbíróság ítélete nyomán átalakult Nagy Lajos király Magánegyetemmé, ahol azt a tudást adják tovább, amit a külföldi szakemberek is elismernek, bár diákjainak csak igazolást adhat, oklevelet nem.
Bármily dícséretes ez a kezdeményezés, nem túl kevés akkor, amikor még a Nemzeti Alaptanterv 109. oldalán is ez olvasható: „Gyűjtsön szavakat a könyvtárban a finnugor nyelvrokonság bizonyítására"
Szomorú, de magam is tapasztaltam hasonlót, amikor megérkeztem édes hazámba és egyik jó barátom elibém tette az Élet és Tudomány június 18-i számát. Ebben azt kellett olvasnom, hogy a magyar volt az utolsó barbár nép, amelyik a IX.-X. században a Kárpát medencében letelepedett. Ez kimeríti a nemzetgyalázás fogalmát! Ha ezt a kijelentést a románoknál, vagy a szlovákoknál teszi egy újságíró, vagy történész, azonnal letartóztatják. A finnugor elméletet ma már nem lenne szabad tanítani, egyszerűen nevetséges az egész, hiszen ezekben a nyelvekben nincsenek igekötők, nekünk viszont van belőlük 52, ebből 30 a sumirban is megtalálható. De itt van továbbá a származási elmélet, amely mellett ezek az egyetemi tanárok úgy mennek el, mint a szemellenzős lovak.
A finnugor nyelvek legnagyobb mestere írta, hogy az említett nyelvekből hiányzik 11 hang, ami viszont a magyarban megvan. Kérdem én, ezek után a mi nyelvünk származik a kevesebből?
Ezek olyan tények, amelyek meglétét aligha lehetne kétségbe vonni, mégis megteszik.
Szerény véleményem szerint ez már politika. Ha egy finn nyelvtudóssal beszélünk, az kerek perec kijelenti, hogy nyelvüknek a magyarokéhoz semmi köze és az sem lehet véletlen, hogy a Helsinkiben működött finnugor intézetet sem ők, hanem mi erőltettük, tartottuk fenn. A magyarság tudását két szinten tulajdonították el. Egyfelől tudományosan, ez a finnugor elmélet, másrészt vallási szinten, amikor összekapcsolták a Szent István-mítosszal, amelynek segítségével egy olyan vallást erőszakoltak a magyar népre, amit az a mai napig sem tudott befogadni. Mielőtt István király felajánlotta volna a Boldogasszonynak az országot, a magyar néplélek már hét Boldogasszonyt tisztelt, amint azt Bobula Ida és Kálmán Lajos leírták. Erre utal az emberiség Isten-anyához intézett első imádsága, az erdélyi, tatárlakai amulett szövege, amely 6500 éves és a székelymagyar rovásírás betűivel megfejthető.
Hogyan áll ehhez a szemlélethez a külföld, jelennek-e meg olyan rangos kiadványok, amelyek alátámasztják ezt a nézetet?
1988-ban jött ki professzor Krantz Az európai nyelvek és népek földrajzi fejlődése című könyve, amit a Larousse kiadó jelentetett meg angolul, franciául, németül, spanyolul. Krantz azt állítja, hogy Európa legrégibb nyelve és népe a magyar, eredetét pedig nem a neolitikumba /Kr.e.5500-2300/, hanem a mezolítikumba /Kr.e.8000-5500/, azaz ötezer évvel korábbra teszi, mint ahogy gondoltuk.
A Káldeától Ister-Gamig című könyvében őséről, Badiny Dánielről, mint az utolsó magyar mágusok és papok egyikéről tesz említést. Mi történt vele?
Csak annyit tudok, hogy ő is az inkvizíció áldozata lett, ennek a részleteit éppen most kutatjuk. Amikor a családi iratok szakavatott gyűjtője, Badiny Antal tavaly meghalt, a felesége átadott nekem egy latin, német és magyar nyelven írott, 1675-ből származó emlékkönyvet. Én azt továbbadtam a latin szakos dr. Marton Veronikának, aki beszéli a németet, továbbá járatos a sumir nyelvben is. A mi
családunknak az adatott, hogy eretnek legyen, hiszen felmenőim között volt, akit még Caraffa húzatott karóba Eperjesen és azt hiszem, hogy engem is nagyon sokan annak tartanak Jézus király, a Pártus herceg című könyvem miatt. Nem baj. Az igazság mindig fáj azoknak, akik a hamis úton haladnak.
Badiny Dániel még nem viselte a Jós kiegészítést. Ez a név mikor került a családba?
Édesapámat Jórcsik Ferencnek hívták, felvidéki származású volt, aki Besztercebánya mellette, Breznóbányán született. Ősei porosz kohómesterek és rézöntők voltak, ők települtek át a Felvidékre a XVIII. században, amikor megépítették Zólyombreznón a vasgyárat. Nevüket Jórcsikra tótosították, édesapám viszont azt magyarosította, amikor a kadett iskola 3.évfolyamába jártam 1923-ban. Azóta vagyunk Jósok. Amikor a minap gyermekkorom színhelyén, Balassagyarmaton jártam, még most is csak Jorcsi Fercsinek szólítottak.
A Badiny név édesanyámon keresztül nyúlik a messzi múltba. Két címerük is van, az egyik Badiny a nagyságos fejedelem Rákóczi tanítómestereként olyan sikeresen oltotta belé a magyarságtudatot, hogy még a jezsuiták sem tudták kiverni belőle.
A Demokrata nagy várakozással tekintett az idén augusztus 11-én történt napfogyatkozásra, erre az időpontra tette Jézus 2005. születésnapját is, ami egyben meghozza a Magyar Feltámadást. Mondhatjuk, hogy ez bekövetkezett?
A fenséges látványnak Szegeden voltunk tanúi feleségemmel. Jól láttuk, amint a régi Nap eltűnik a Hold mögött és az új megjelenik a túloldalán. Körülöttünk mindenki imádkozott, feleségem is elővette a rózsafüzért, hiszen megérkezett az új Jézusunk. A zsidó Jézust többé említeni nem lehet, még akkor sem, ha az egyházak hirdetik, mert amint leírtam a Jézus király, a Pártus herceg című könyvemben, a törvények között szerepelt, hogy zsidót pedig halálra ítélni nem lehet. Ha tehát Jézus Urunk zsidó lett volna, nem feszíthették volna keresztre. Várom az ellenbizonyítékokat.
Komoróczy Géza pontosan ezt próbálja folyamatosan megtenni. Találkoztak-e egymással személyesen, le tudnának-e ülni egy asztalhoz megvitatni a nézeteiket?
Komoróczyval én nem beszélek, mert nem tartom úriembernek. Ha ezt sértésnek veszi, ám vegye. Úgy 35-40 esztendővel ezelőtt írt nekem egy levelet, amit úgy kezdett, hogy „Kedves Feri bátyám! Szeretnék foglalkozni a sumir nyelvvel, légy szíves tájékoztass engem, hogy milyen könyveket vegyek kézbe, hogy ebben a témakörben szakember lehessek!" Hasonlóan udvarias hangnemben megadtam neki a kért felvilágosítást. Legközelebb már csak 1973-ban láttam őt a Sorbonne egyetemen, az Orientalista Világkongresszuson, ahol engem előadóként az elnök, Labat professzor betett a közelkeleti osztály megnyitó ülésére. Éppen a tihanyi apátság alapítólevelében lévő magyar szórványokat mutattam be falitáblákon, amikor a rangos Kramer professzor egyik növendéke odakiáltott nekem, hogy mit akarok ezekkel a sumir szövegekkel. Megköszöntem neki, hogy sumirnak nevezi azt, amiről addig azt hittem, hogy magyar. Ezzel a bekiabálással az akkád és bizonyos mértékig a sumir nyelvből is jól kiképzett tel-avivi hallgatók lényegében elismerték a sumir – magyar rokonságot. Ott Komoróczy nem kapott előadási lehetőséget, az elegánsan öltözött, nyakkendős társaságban feltűrt ingujjban, tenisz cipőben csellengett.
Egy másik dologért sem kedvelem őt. A Szombat című újságban írja, hogy mi magyarok már zsidókká lettünk. Miután a politikusok szellemi szabadságról beszélnek a parlamentben, kérdezem, miféle szellemi szabadság az, hogy a Magyar Tudományos Akadémián, amit gróf Széchenyi István a magyar nyelv művelésére hozott létre, éppen a mi nyelvünket nem gyakorolják, helyette Komoróczy hebraisztikai és judaisztikai kuratóriumot tart és héberül taníttat.
II. János Pál pápa kijelentése, mely szerint zsidó keresztények vagyunk, komoly felháborodást váltott ki azok körében, akik eddig azt hitték magukról, hogy római katolikusok. Jogos volt-e a felháborodásuk?
Aki jelenleg kereszténynek vallja magát – katolikusok, reformátusok, evangélikusok – az mind zsidó keresztény, hiszen az összes egyház becsapta híveit, amikor eddig csak egyik felét, a kereszténységet hangoztatta. A zsidó kereszténység teológiája helyett célszerűbb Biblia-tanról beszélni, mert a bibliai Istent magyarázzák és azt se feledjük, hogy a vallásokat nem Isten csinálja, hanem az emberek. Amikor én az Ister-gami oroszlánokról beszéltem, a Michigen állambeli Orientalista világkongresszuson és azt találtam mondani, hogy ezeket az oroszlánokat egy keresztény templom falára festették, a szekció elnöke azzal állított le, hogy a kongresszus hivatalos szókincsét kell használnom, azaz zsidókeresztény templomot kell említenem.
És ha már Ön kérdésében a pápát említette, II. János Pál Buenos Airesben kijelentette, hogy mi Istennek olyan fogadott gyermekei vagyunk, akik beoltattak Izrael olajfájába. Megint csak kérdezem, hol van erről szó az Evangéliumban?
Ezzel szemben szó esik benne Jézus Urunk szőlővesszejéről. A pápa az elmúlt év pünkösdjén katolikus testvéreit héber gyökereikre is figyelmeztette. Én tisztelem és becsülöm a zsidó népet, mert olyan hűségesen ápolja a saját hagyományait, de azt szeretném és üzenem a magyar népnek, hogy vegyünk példát róluk és mi is ápoljuk olyan hűségesen a hagyományainkat.
Professzor úr nagyon szép, mezopotámiai alakokkal díszített nyakkendőt visel...
Igen, ez a sumir nyakkendőm, amelyet a lányomtól kaptam. Amikor Landeszmann rabbi kijelentette, hogy a magyar kultúra a zsidó nélkül csak fütyülős barack pálinka és bőgatya, nagy szívességet tett, mert elismerte, hogy a magyar ősi kultúrához hozzátartozik a gatya. Látható, a nyakkendőn, hogy a sumirok gatyát, subát viselnek és ha nem is pálinkát, de az Özönvíz iszapjából kiásott kerámiában, amely a fütyülős barack palackját formázta, az Istenek italát, a datolyából erjesztett bort tartották.
Tart a vita, hogy vatikáni utasítás-e, vagy Szent István hozott törvényt a rovásírásnak, mint pogány emléknek az eltörlésére, a rovásbotok begyűjtésére, elégetésére.
Ez István rendeletei között van, büntetést helyezve kilátásba annak, aki ragaszkodik az ősi íráshoz.
Egy szép kép látható Ön mögött, amelynek másolatát képeslapon nekem ajándékozta...
Ez a falikép, a mi Ószövetségünk. Azt a jelenetet mutatja, amikor az Atyaisten átadja a szent fokost az első emberpárnak, szövetséget köt vele és azt mondja: „A Föld ura lész, míg hűséggel szolgálod és megtartod Szövetségemet."
A szöveg azzal végződik, hogy „A fokos és a nádkosár dicsértessék".
Kramer professzor a rajta lévő ékírás jeleket A fokos teremtése címmel fordította, Komoróczy pedig úgy hamisította meg, hogy a Kapa teremtése címet adta neki, majd úgy fejezte be, hogy a „Kapa és a nádkosár dicsértessék".
1976-ban jelent meg a Gyorsuló idő sorozatban Komoróczy gúnyirata, a Sumér és magyar...
Erre azonnal válaszoltam a Mah-gar (=Tudás népe), a magyarral. Itt is látszik a tendencia, hogy kigúnyolják azokat az embereket, akik ezzel foglalkoznak.
Jó másfél évtizeddel ezelőtt Mindszenty titkárától, dr. Zakar Andrástól kaptam a számomra első, sumer-magyar rokonságról szóló anyagokat. Hogyan látja az ő tevékenységét?
Zakar munkássága és a Sumér hitvilág és a Biblia című könyve pozitívan értékelhető, de az egész semita teremtésmítosznak befellegzett, mert a Miskolcon tanító sumerológus, dr. Marton Veronika lefordította az Enuma elist.
Ez a világ teremtésére vonatkozó hét ékírásos tábla első sora...
Valóban. Feltételezésem szerint a Vízözön után, az Imdugud madár, azaz a Turul, Nimród személyében hozta le a királyságot az égből a földre.
Az Ószövetséget bizonyos értelemben a Gilgames eposzból alakították át. Tartható ez a felfogás?
Schmidt 1877-ben megjelent könyve mondja ki elsőként, hogy a Gilgames eposz lényegében a Nimrud eposz, csak az akkádok Gilgamest csináltak belőle.
A miskolciak révén Magyarországon tehát megoldottnak tűnik a sumerológia oktatása, de mi a helyzet nagyvilágban? Van-e érdeklődő utánpótlás, amelyik Rawlinson és társai nyomába léphet?
Az öregek nagyon jól felderítették, hogy mi a magyar és mi a sumir nyelv, jól tudták, hogy a magyar a sumirnak ezredéveken át megváltoztatott formája. A nyelvtan, a ragozás tökéletesen megmaradt, akárcsak az igekötők. És ez a fontos.
Mindkét nyelv az igét nem csupán egy mondattani és egy szerkezeti elemnek tekinti, hanem cselekvést hordozó és mutató szónak. Ahogy pl. a magyar meg igekötőt a szóhoz illesztem, annak a sumirban a mu a megfelelője, ami az igei cselekvés befejezését jelenti függetlenül attól, hogy az ige milyen időbe és módba kerül.
A sumir is úgy mondja, megeszem, megettem, de ha tagadás van, akkor az igekötő az ige mögé kerül, pl. nem eszem meg, nem ettem meg. Ez az azonosság csak a sumirban és a magyarban létezik, amit az ám szócskával még nyomatékosítani is lehet ebben a két nyelvben, lásd Megettem ám!.
Mint mondottam, az öregek nagyon jól ismerték ezeket az azonosságokat, elsősorban professzor Kramer és professzor Jacobsen. Tisztában voltak azzal, hogy a magyar nyelvben nemcsak a nyelvtan, hanem ennek a hatalmas népnek a története is benne van és tudták, hogy amennyiben ezeket az ismereteket a fiatalok is megszerzik, abból számukra semmi jó nem származhat.
Mit tettek tehát? Megszűntették a sumér tanszékeket. A Berkeley egyetemen még létezik egy kicsit a sumerológia, a Yale University-n megszűnt, Philadelphiában készítenek ugyan sumir szótárat, de nem tanítják a nyelvet, Heidelbergben és Oxfordban nincs oktatás. Meghalt a pápai Bibliakutató Intézet Igazgatója, Deimel, aki a hangsúlyt a sumerologiára helyezte, amint azt a negyven éves működése alatt kiadott könyvek is bizonyítják. Azt akarják tehát, hogy a sumerologiát rajtuk kívül senki más ne ismerje. Természetes, hogy a miskolci oktatás csípi a szemüket és nem akarják, hogy a magyarság rájöjjön saját, igazi történelmére, hogy Jézus király népe. Én nem azt állítom, hogy Jézus magyar volt, hanem közös őseink a pártusok vére van bennünk.
Megjelent-e a gyermekkori barátságról szóló Indiánok Nógrádban és mi lett a sorsa az Ősi gyökér című tudományos szemlének, amit professzor úr szerkesztett 26 évig?
Örömmel tudatom, hogy az Indiánok Nógrádban című könyvem a nyomdában elszállításra vár és napokon belül kapható lesz, az Ősi gyökér szerkesztése pedig a jövőben Miskolcon történik. Én megmaradtam örökös főszerkesztőnek, a szerkesztőbizottság elnöke dr. Gyárfás Ágnes, szerkesztik az egyetem tanárai, munkatársai és hallgatói. Egyelőre három havonta jelenik meg, minden érdeklődő számára elérhető forintáron és csak azt kérem, hogy támogassák. Boldog vagyok, hogy az a bizonyos ősi gyökér nem száradt ki, a magyar fiatalok segítségével tovább erősödik. Remélem, hogy az új rügyek meghozzák azt virágot, lombot is, amely alá büszkén és boldogan állhat a magyarság.
Köszöm, hogy a Demokrata meghallgatta a véleményemet.
Életút
Badiny Jós Ferenc 1909 június 3-án született a Nógrád megyei Gácson [elhúnyt 2007. március 10-én - a szerk]. A Ludovika Akadémia elvégzése után repülős tiszt, majd tanulmányait a Budapesti Műegyetemen folytatja. 1946-ban Argentínába települ, Sumerológiával kezd foglalkozni. Az első irányítást a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapja. Tantervei és kidolgozott tananyaga alapján létesül a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen Sumerológiai Tanszék, amelynek vezetésével 1966-ban bízzák meg. A sumir-magyar nyelvazonosság hírdetője és bizonyítója, a Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja. Nős, két leánygyermeke van.
Forrás: Magyar Demokrata 1999/42. szám