Traian Băsescu volt román kormányfő szerint ha a magyarok továbbra is ragaszkodnak Székelyföld autonómiájához, akkor akár Románia is ragaszkodhat a határ és a Tisza közötti rész autonómiájához – írja a Transindex. Băsescu a Marosfői Nyári Egyetemen tartott előadásán beszélt a kérdésről.

„Úgy gondolom, mi nem piszkálunk bele Magyarország térképébe, bár piszkálhatnánk a határ és a Tisza közötti részt, de mi illedelmesek és jólneveltek vagyunk. Majd kijelentjük, hogy ne mondják meg nekünk, hogyan rendezzük a régióinkat, és ezek mennyire legyenek autonómok. (…) Szóval a probléma pofa kérdése, és teljesen komolyan mondom, hogyha ragaszkodnak a magukéhoz Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, nem látom, miért ne beszélhetnénk a határ és a Tisza közötti terület autonómiájáról” – mondta a kormányfő.

Băsescu szerint Hargita és Kovászna megye, tehát Székelyföld területe azért van gazdaságilag lemaradva, mert a helyiek egyrészt a magyar befektetőket favorizálták; másrészt pedig „a területi autonómia folyamatos emlegetésével” bizonytalanságot keltettek, pedig a központ jelentős erőfeszítéseket tett a gazdaság fejlesztésére.

A román hadsereg 1919 májusától kezdve közel egy éven át tartotta megszállás alatt a Tiszántúlt. Jelenleg Magyarországon nagyjából 35 ezer főnyi román kisebbség él, főleg a határ mentén, illetve Gyula környékén. Székelyföld a trianoni döntésig kisebb-nagyobb megszakításokkal ezer éven át a magyar államszervezet részét képezte. Székelyföld 800 ezer főt meghaladó lakosságának egy 2011-es népszámlálás szerint 71 százaléka magyar nemzetiségű.