Több biztonságpolitikai szakértő szerint a több százezer menekültek között akár több ezer terrorista is érkezhetett Európába. Dzsihadisták a fényképét közölte a This is Chrisitan Syria nevű facebook oldal, akik Szíriában még büszkén pózoltak különböző fegyverekkel, majd pár hónappal később valamelyik menekülttáborban készítettek szelfi fotókat és osztották meg a közösségi oldalukon.

Több bizonyíték került elő, ami alátámasztja azt az állítást, hogy egyes szélsőséges iszalmista vezetésű Közel-Keleti állam kormányai, vezetői állnak a szervezet újkori népvándorlás mögött.

Ezek az államok különböző karitatív tevékenységgel álcázott civil szervezeteken keresztül finanszírozzák és támogatják a migránsok Európába való utaztatását. A spanyol hatóságok  olyan hat szervezetet tiltott be a nyár közepén, ami adományokat gyűjtött az illegális bevándorlók beutaztatásáért, illetve szélsőséges iszlamista tanokat hirdettek a muszlim közösségeken belül.  Ezek a szervezetek teljes európai hálózattal rendelkeztek.

Nemrégiben az osztrák Direkt újság szerint az Ausztriában elfogott afrikai illegális bevándorlók vallomásaik alapján amerikai szervezetek támogatják a fekete kontinensen az Európába vágyó migránsokat.

A német alkotmányvédelmi hivatal is megerősítette, hogy a németországi szalafisták és vahabiták próbálnak személyes kapcsolatokat kiépíteni a szíriai menekültekkel, hogy rávegyék őket a csatlakozásra. Pierre Vogel szalafista hitszónok arra buzdította az iszlamista közösségeket, hogy a menekülttáborokból próbáljanak embereket szerezni, hogy növeljék a muszlimok számát Németországban.

A Magyar Nemzetnek interjút adó Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője, dr. Youssef Khalil sarkos véleményt fogalmazott meg: szerinte a migránsokat a gazdag arab országok küldik földrészünkre, hogy a kontinenst is mohamedán hitre térítsék.

Egy a Keleti pályaudvarnál dolgozó, libanoni-magyar származású tolmács nemrégiben fotókat készített arról, hogy az aluljárónál több, a többiektől eltérő külsejű muszlim férfi beszélget migránsok egy csoportjával. A ruházat alapján könnyen elképzelhető, hogy szélsőséges iszlamisták léptek kapcsolatba velük. A képen látható férfi hagyományos tálib öltözetben van.

Augusztus közepén, a Keletinél megjelent az Al-Wafaa afganisztáni segélyszervezet is, amit az Európai Tanács még 2002-ben tett szankciós listára ugyanis feltételezhetően összeköttetésben áll az Al-Kaidával és a Tálibokkal. Az Al-Wafaa Campaign honlapján a szervezet első számú célként a palesztin és a szíriai menekültek élelemmel és ruhával való ellátását jelöli meg.

A fent említett tolmács Röszkén is dolgozott, itt négy brit és osztrák rendszámú bérelt autót látott, melyekből segélycsomagokat osztottak, szintén hagyományos viseletet hordó muszlim férfiak az Anaya Aid munkatársaiként. Miképp a Keletinél feltűnt férfiak, ők is hagyományos, hosszú szakállat viselnek.-  írta az Mno.hu

A Magyar Nemzet újságírója a fényképekről kikérdezte Herencsár Lajos volt jordániai nagykövet véleményét, aki Afganisztán mellett számos ázsiai és közel-keleti országban is dolgozott.  A biztonságpolitikai szakértő szerint korábban Kasmírban és Afganisztánban is előfordult, hogy egy-egy terrorszervezet segélyszervezetek álcáját magára öltve jelent meg a lakosság körében, és osztott élelmet, ruhát, cserébe gyakorlatilag toborozni próbálta az embereket a soraiba.

„A tranzitországokban kisebb eséllyel környékezik meg a migránsokat a radikálisok, persze ettől még nem lehet kizárni, hogy Magyarországon is megpróbálkoznak ezzel. Nyugatabbra viszont biztosan lesz erre módjuk, hiszen az oda érkező emberek hamar rájönnek, hogy az európai álom, amivel teletömték a fejüket, nem létezik. A kimerült, csalódott migránsok tömegéből könnyebben lehet terrorcselekmény elkövetésére buzdítani bárkit, termékeny talajra találhat a szélsőséges eszme” – véli Herencsár.

A migránsok közé esetlegesen beférkőző szélsőségesekről a TEK munkatársai közölték, ha az illetékes szerv megkeresi őket, akkor megvizsgálják, hogy az érintett személy Magyarország területén való tartózkodása jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Amennyiben igen, úgy a TEK a szakhatósági hozzájárulást megtagadja. 2015-ben kilenc menekült kérelmező esetében tagadta meg a TEK nemzetbiztonsági kockázat miatt a szakhatósági hozzájárulást.

 MNO nyomán