Hun alapítás 

A város írott történetéről Kr. e. 1. századtól vannak nyomok, amikor a hunok és a kínaiak között háború dúlt a Selyemút szakaszának birtoklásáért. A hunok építettek először ott egy katonai bázist, amely fokozatosan várossá nőtte ki magát. Egy rövid ideig a hun eredetű Északi-Liang dinasztia (397-439) fővárosa volt, amely uralkodócsalád nem a főkirályi ágból származott, hanem a csugu méltóságból, éppen ezért nem viselhették a hun főkirályi rangot, a sanjüt, hanem a vang címet használták. Fővárosuk előbb a modern Vuvej városban volt, majd a keleti ellenfél, a sztyeppei eredetű Északi-Vej dinasztia, majd az ázsiai avarnak mondott zsuanzsuanok támadásai miatt a fővárosukat 439-ben áthelyezték Kocsóba, a mai Gaocsangba, ahol még 460-ig uralkodhattak. A hun dinasztia idején terjedt el Buddha tana a térségben. 

Ujgurok a városban

A kínai krónikák szerint az Északi-Liang dinasztia tagjait 460-ban a zsuanzsuanok lemészárolták, azonban a dinasztia egyik utóda, egy kisfiú életben maradt, aki úgy maradt életben, hogy egy anyafarkas táplálta. Ő lett a türkök elődje, aki felnőve összefogta a sztyeppei övezet népeit és egy évszázadon belül, 552 körül átvette az irányítást a belső-ázsiai térség felett. A város a 9. században ujgurok telepedtek meg és ők is fővárosul választották a várost, amelyet Kocsónak hívtak. Sajnos, a sivatagosodás egyre jobban ellehetetlenítette a fejlődést, lakói fokozatosan elhagyták. Végső csapást a 13. századi mongol támadás mérte Kocsóra. A város végleg elnéptelenedett, a falakat a sivatag elnyelte és csak Sven Hedin és Stein Aurél felfedezései révén vált újra ismertté.

B