"A menekültek Európába való beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben" – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóiból álló csoport. A testület azt indítványozza a kormánynak, hogy vezessen be letelepedési ösztönzőket – megélhetési támogatást, képzést stb. – azoknak a "menekülteknek", akik Magyarországon akarnak maradni.

Hogyan fordíthatná Magyarország saját hasznára azt a folyamatot, amely az ország egy részén komoly fennakadásokkal, infrastrukturális működési zavarokkal jár, próbára teszi sok ezer ember tűrőképességét, és vannak bizonyos nemzetközi politikai kockázatai is?

Ennek a kérdésnek a megválaszolását tűzte ki célul az MTA három kutatóközpontja öt intézetének csaknem harminc földrajztudósa, kisebbségkutatója, jogásza, közgazdásza, valamint regionális kérdésekkel foglalkozó szakembere. A szeptember elején megalakult kutatócsoport a Belügyminisztérium kérésére szervezi és végzi a migrációs folyamatokkal kapcsolatos, részben már korábban megkezdett kutatásokat az akadémián.

A munkacsoport által elkészített tanulmány a 2015 első 8 hónapjában felvett, illetve összegyűjtött menekültügyi regisztrációs adatok elemzésével kezdődik, majd a küldő vagy kibocsátó országok gazdasági és társadalmi helyzetének áttekintésével folytatódik, figyelemmel arra, hogy milyen szerepük lehet a kivándorlásban Európa felé.

A munkacsoport által vizsgált, több mint 132 ezer fős sokasággal kapcsolatos megállapítások közül az egyik legfontosabb, hogy a bevándorlás szerkezete megváltozott. Megnövekedett a szíriai származású migránsok aránya, ezzel együtt pedig visszaszorult a másik nagy csoport, az afgánok relatív súlya.

Az alábbi térképen az Európai Gazdasági Térségben 2014. január 1. és 2015 augusztus 31. között menedékkérelmet benyújtottak megoszlása látható származási ország szerint.

A "menekültek" között túlnyomó többségben vannak a fiatal férfiak, akikkel kapcsolatban a kutatók megjegyzik, hogy jelentős részük nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek elől is "menekülhetett" szerencsét próbálni Európába. (Ennek ellenére a "szakemberek" továbbra is menekülteknek nevezik őket, nem például megélhetési bevándorlóknak – a szerk.) "Ez önmagában nem teszi kérdésessé ezen csoport sikeres nyugat-európai beilleszkedését, de a jelenség akár komoly hosszabb távú integrációs és biztonsági problémákat is okozhat" – állapították meg.

Hozzátették ugyanakkor, hogy e fiatal férfiakkal kapcsolatban az is "feltételezhető", hogy már dolgoztak igényesebb munkahelyeken, szakképzettségük is van, és "valóban dolgozni akarnak". Ebben az esetben a munkaerő-beáramlás valóban enyhítheti a nyugat-európai úgynevezett magországok munkaerő-kínálati problémáit "komolyabb biztonsági, politikai és fiskális kockázatok nélkül".

A munkacsoport nemzetközi elemzésének eredményei alapján a "menekültek" beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik a 2010-es évtized második felében. Ez még akkor is igaz lehet, ha a helyzet esetleg stabilizálódik Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban. Ráadásul a klímaváltozás valószínűleg tovább erősíti a migrációs folyamatot.

A bevándorlási útvonalak elemzése alapján a kutatók azt valószínűsítik, hogy a migráció volumene sem fog csökkenni. A küldő országok csoportja nyugat felé bővül, az etiópiai, eritreai és szomáliai eredetű bevándorlás már korábban növekedésnek indult, újabban pedig a szubszaharai Afrika nyugati része is megjelent a küldő régiók között. Bangladesből ugyancsak növekszik a kiáramlás.

Az alábbi ábrán az Európai Gazdasági Térségben 2014. január 1. és 2015. augusztus 31. között menedékkérelmet benyújtottak megoszlása látható makrorégiók szerint.

Az MTA kutatói kiemelik, hogy munkájukkal a szakpolitikai döntésekhez kívántak segítséget nyújtani, és több javaslatot is megfogalmaztak a kormányzat számára.

Indítványuk szerint szükség lenne (!) letelepedési ösztönzőkre és egy olyan intézmény- és támogatási rendszerre, amely képes a Magyarországon maradni akaró "menekültek" akár nagyobb csoportjának fogadására. Mégpedig azzal, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű mértékű megélhetési támogatásokkal egészíti ki azok számára, akiktől "megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés".

Világosan látszik ugyanis, hogy a magyar munkapiac kínálati problémáit a korábbi években még enyhítő források – például "a magyar nyelvű munkaerő beáramlása a környező országokból" (már csak ezért a megfogalmazásért ki kellene rúgni őket) – kezdenek elapadni. Ezért indokolt tekintetbe venni minden lehetséges külföldi munkaerő-forrást, figyelembe véve, hogy az eddigi tapasztalatok szerint igen alacsony azoknak a száma, akik a bevándorlók közül Magyarországon akarnak letelepedni.

A tanulmány nem foglalkozik a terroristaveszéllyel. (Miért is tenné? Fogadjunk csak be minél többet belőlük, aztán majd, ha baj van, megmondjuk, hogy sajnáljuk, ezzel nem foglalkoztunk!) A kutatók érvelése általában az, hogy a terrorszervezetek számára egyszerűbb dolog az eleve nyugat-európai útlevéllel rendelkező tagjaik Európába juttatása, mint vállalni azt, hogy embereiket kitegyék a több hónapos vándorlás fáradalmainak és kockázatainak. (Meggyőző, nem?)

"Nem szeretnének pusztán logikai alapon vitába szállni az effajta leegyszerűsítő állításokkal, de adatok híján a cáfolatukra sem vállalkozhatnak."

A teljes anyag ide kattintva olvasható.

( HVG nyomán)