Az igazi különbség egy valós kémbotrány és egy politikai lejáratókampány között, hogy előbbiről csak akkor értesül a széles közvélemény, mikor a tettesek már rács mögött vannak, míg utóbbi célja egy személy vagy szervezet lejáratása egy évekig tartó, minden konkrétumot nélkülöző sajtóhadjárat révén -

utalt korábban Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője arra a kettős mércére, hogy miközben a nemzeti párt EP-képviselője, Kovács Béla nevét vádemelés nélkül besározta a Fidesz, addig ebben a történetben két személy is már rácsok mögött ül.

Kis utánajárás után kiderült az is, hogy

az egyikük, B. Béla Szabolcs már az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt, majd 2010-et követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese, később a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai tanácsadója lett. A másik személy, Makszin Norbert annak a Polygon Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.-nek (amely nem mellesleg az IBM legnagyobb hazai viszont eladója) volt a stratégiai igazgatója, mely amerikai offshore háttere ellenére csaknem 630 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.

Az Index által megismert nyomozati anyagokban többek között az szerepel, hogy 2008. decemberében Makszin Norbert megbízásából B. Béla Szabolcs átadta az amerikai nagykövetség ODC (Office of Defense Cooperation, védelmi együttműködési iroda) „feltehetően fedett hírszerzői beosztásban dolgozó” tisztjének, Jeff A. Schavlandnek a Ten Year Long Strategic Plan of the Hungarian Defense Forces 2009–2018 (a Magyar Honvédség tízéves védelmi terve) című, bizalmas minősítésű 80 oldalas dokumentumot.

Illetőleg, hogy 2010 júniusában Makszin megbízásából B. Béla Szabolcs feltárta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációvezetőjének, Irina Ivascsenkónak a MÁV, a Malév, a BKV, a 4-es metró és az MFB fejlesztési projektjeinek megtérülésével kapcsolatos kockázati tényezőket és a cégek adósságállományát.

Makszint ezért azzal gyanúsítják, hogy

„a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági továbbá pénzügyi és nemzetközi kapcsolataival összefüggő érdekeit közvetlenül veszélyeztette, ami az 1978 évi IV. tv 147§ (1)(1) alapján kémkedés bűntettének minősül”.

Az ügyet kísérő sok kérdőjel mellett az egyik legérdekesebb Szeva bácsi felbukkanása.

Szemjon "Szeva bácsi" Mogiljevics

volt néhány évvel ezelőtt az orosz–ukrán szervezett bűnözés egyik vezető figurája, aki Budapesten is élet-halál ura volt. Az FBI szerint Alekszej Lugovcov volt az öreg maffiózó budapesti embere, aki viszont tulajdonostársa volt Makszimnak a Tzar International Kft.-ben.

Csakhogy értsük:

Lugovcov eközben az egyik tulajdonosa volt annak az ESS Magyarország Európai Anyagtudományi, Nanotechnológiai és Molekuláris Biológiai Kutatóközpont Nonprofit Kft.-nek, amely cég környékén Kóka János volt gazdasági és Bárándi Péter volt igazságügyi miniszter is felbukkant.

Ezenkívül Makszin Norbert 1999 és 2004 között tulajdonos volt egy EuroFeb Bt. nevű cégben, ahol tulajdonostársa volt Rényi-Vámos Krisztina, a repülőtéri vesztegetési ügy egyik vádlottja.

Jellemző, hogy az Indexnek nem véletlenül fogalmazott úgy a nemzetbiztonsági bizottság egyik tagja, hogy ilyen bizarr történetet még életében nem hallott.

Várjuk a folytatást.